Páratlan lehetőség kapujában a kisüzemi főzdék

A Magyarországon forgalmazott ásványvizek, üdítők és sörök piacát igyekszik rendezni a kizárólagossági szerződések tilalmát célzó törvényjavaslat, amelyet Kósa Lajos, a Fidesz alelnöke nyújtott be a parlamentnek. Miután a javaslatot támogatta az Országgyűlés törvényalkotási bizottsága, ma lesz a tervezet vitája, holnap pedig már szavazhatnak is róla. A politikus rávilágított, hogy a teljes hazai sörpiac éves forgalma 166 milliárd forint, ennek a 94,5 százalékát három nagyvállalat vitte el, összesen 160 milliárd forintot. Ugyanakkor a fennmaradó 6 milliárd forint sem a magyar kistermelők kasszájába csorgott, hanem ebből 3 milliárdot tettek ki az említett sörgyárak által importált termékek.

Kósa Lajos nem nevesítette a piaci szereplőket, de kétségkívül a Dreher Sörgyárakra, a Heineken Hungariára és a Borsodira utalt. Lapunk érdeklődésére mind a három társaság jelezte, hogy mivel most még csak egy törvénytervezetről van szó, azt egyelőre nem kívánják kommentálni. A Drehernél ehhez annyit tettek hozzá, hogy a sörgyár mindig megfelelt a törvényi és a versenyjogi elvárásoknak, szabályozásoknak, s ez a jövőben is így lesz. A Borsodinál pedig azt hangsúlyozták a Világgazdaságnak, hogy működése során a vállalat, ahogy eddig, úgy ezután is, a hatályos magyarországi és európai uniós jogszabályi előírásoknak megfelelően jár el.

Bár korábban Gyenge Zsolt, a Fóti Kézműves Sörfőzde tulajdonosa, a Kisüzemi Sörfőzdék Egyesületének elnöke többször hangot adott a nemtetszésének, most ő is a törvényjavaslat kimenetelére vár az állásfoglalással. Korábban mindenesetre többször kiemelte, hogy a multik az erőfölényüket érvényesítve uralják a vendéglátóhelyeket. Előzetesen azért is sürgette visszatérően a jogszabályváltozást, mert úgy vélte, meglévő helyeket is elveszíthetnek, miközben újakra nehezen kerülhetnek be a csapolt, illetve az üveges söreikkel. Gyenge Zsolt szerint addig nem is érdemes – a borászatok mintájára – technológiai és termékfejlesztést ösztönző pályázatokról beszélni, amíg nincs biztosítva az esélyegyenlőség az éttermeket, kocsmákat, kisvendéglőket és szállodákat magában foglaló HoReCa-piacon.

A korábbi debreceni polgármester kiemelte: azt szeretné elérni, hogy Ma­gyarország olyan piac legyen a fo­gyasztói kínálat szempontjából, mint Németország, Csehország, Szlo­vákia vagy éppen Ausztria: egy kis kézműves gyártónak is legyen esélye eljutni a helyi, sőt az országos piacra. A mostani hazai gyakorlatról azt mondta, a forgalmazókkal és a rendezvényszervezőkkel a nagy gyártók kizárólagossági szerződést kötnek, gyakorlatilag fizetnek azért, hogy a forgalmazók csak az ő termékeiket árusítsák. Felidézte, hogy 2015-ben a Gazdasági Versenyhivatal a nagy gyártókkal már megegyezett, hogy a helyi kis szériás termelők elérhessék az egész piac 20 százalékát, miközben a fennmaradó 80 százalék megmarad a multiknak – most ennek a korábbi megállapodásnak akarnak érvényt szerezni.

Iparági források szerint azonban kérdéses, hogy a célul kitűzött 20 százalékos piaci részarányt képesek lennének-e egyáltalán elérni a kisüzemek, hiszen ez a mostani termelés mintegy tízszeresét feltételezi. Az eddigi jövedéki befizetésekből ugyanis az látszik, hogy a kisüzemek legfeljebb duplázni képesek egyik évről a másikra a volument. Dacára a végtelenül széles kínálatnak, nemcsak a HoReCa-szegmensben, hanem a kiskereskedelemben is mindössze 2-3 százalékos a részesedésük. Ráadásul az újranyitás tapasztalataiból azt látni, hogy a vendéglátóiparnak várha­tóan egy-másfél év sem lesz elég, hogy kiheverje ezt az időszakot. A kocsmák többségének már az siker volt, ha nem kellett végleg bezárni vagy munkaerőt elbocsátani.

Egyes vélemények szerint, ha a nagy forgalmazók nem teremthetnek szerződéseik révén kizárólagosságot az adott kocsmában, vendéglőben, akkor csak kedvezőtlenebb kondíciókkal tudnak jelen lenni az adott helyen. Vagyis az exkluzivitás elvesztése az eddigi nehézségeket megnövelve további bevételkiesést okozhat a vendéglátóhelyeknek, ami időzítés szempontjából akár kritikus is lehet. Ráadásul számtalan egységben csak egy sörcsap van, hiszen alacsony sörmennyiséget adnak el, így nem biztos, hogy ott a rendszerint magasabb árfekvésű kisüzemi sör jelentené a megoldást. A sörcsapra kötött 30 literes hordónak legkésőbb öt napon belül ki kell ürülnie, utána pedig akkor is le kell venni, ha nem ürült ki teljesen. Ezeken a helyeken kisüzemi sör egyelőre csak veszteséggel lesz forgalmazható, ami újabb bevételkiesést okozhat a vendéglátóhelynek.