BUX 43,662.95
-1.10%
BUMIX 3,808.63
+0.43%
CETOP20 1,884.01
+0.01%
OTP 9,358
-1.70%
KPACK 3,100
0.00%
0.00%
0.00%
-0.29%
0.00%
ZWACK 17,500
+1.16%
0.00%
ANY 1,565
-0.95%
RABA 1,120
+1.82%
0.00%
+0.78%
0.00%
+1.43%
-1.17%
-6.53%
+0.90%
0.00%
+0.43%
OTT1 149.2
0.00%
0.00%
MOL 2,886
-2.30%
+0.39%
ALTEO 2,950
+3.51%
0.00%
+0.22%
0.00%
-5.08%
+0.80%
MKB 1,972
0.00%
0.00%
+0.17%
0.00%
0.00%
SunDell 45,600
-0.44%
+0.51%
+0.43%
-1.21%
-2.86%
+1.93%
+0.92%
GOPD 12,400
0.00%
OXOTH 3,500
0.00%
0.00%
NAP 1,190
0.00%
0.00%
0.00%
Forrás
RND Solutions
Magyar gazdaság

Sok település járt jól az elmúlt hét évben

Látható, hogy ahol magas az egy főre jutó vásárlóerő, rendre ott gyarapodtak a jövedelmek is a legnagyobb ütemben.

A GKI Zrt. megvizsgálta a települési és kerületi vásárlóerő (nettó keresetek, nyugdíjak, szociális ellátások) változását 2012-ről 2019-re. Átlagosan 67 százalékkal növekedett a települési vásárlóerő nominális értéke a vizsgált 7 év alatt, mely éves átlagban 8 százalékos bővülésnek felel meg – derül ki az intézet közleményéből.

502 településen és 6 kerületben a 7 év alatti növekedés nem érte el az 50 százalékot, mely évi átlagban kevesebb, mint 6 százalékot jelent.

Átlag alatt, 50-60 százalék között növekedett 677 település és 3 kerület. Átlagosan 793 település és 3 kerület, míg átlag feletti 70-80 százalék közötti növekedés volt 599 településen és 5 kerületben. Kiemelkedő volt 584 település és 4 kerület helyzete, ahol 80 százaléknál is nagyobb volt a vásárlóerő növekedés.

  • Győr-Moson-Sopron,
  • Komárom-Esztergom,
  • Veszprém,
  • Fejér,
  • Pest és Bács-Kiskun,
  • valamint Szabolcs-Szatmár-Bereg megye
  • egyes részei nagyobb ütemben növekedtek, mint az ország többi része. Ezzel ellentétben a délnyugati és északkeleti megyék rendre a lassabban növekedők közé tartoztak.

    Vagyis a jólét növekedése jelentős területi különbségek mellett valósult meg. Ennek oka részben a minimálbéres népesség eltérő aránya az egyes településeken (a minimálbér messze az átlag felett emelkedett a vizsgált időszakban), részben pedig a közmunka elérő elterjedtsége voltak. Ez utóbbi a közmunka elindulásakor emelte a települési jövedelmet, de mivel a közmunkás bér szinte alig emelkedett az utóbbi években, később visszafogta a települési vásárlóerő növekedését.

    A települési összes vásárló erő mellett érdemes megvizsgálni a 2019-es egy főre jutó településenkénti vásárlóerőt is! 312 településen nem érte el az 1 millió forintot az egy főre jutó települési vásárlóerő tavaly. Átlag alatti, azaz 1 és 1,3 millió között volt 740 településen és a 7. és 19. kerületekben. 1009 településen és 5 kerületben átlagos 1,3-1,6 millió forint volt ez az érték.

    Fotó: Pixabay

    Átlag feletti, 1,6-1,9 millió volt 717 településen és 6 kerületben. Kiemelkedő 10 kerület és 285 település helyzete, ahol 1,9 millió forint feletti volt az egy főre jutó vásárlóerő. Az ábrán jól látható, hogy a Dunántúl északi felében és Közép-Magyarországon találhatóak rendre a magasabb vásárlóerővel rendelkező települések, míg a szerényebb vásárlóerővel rendelkező települések Dél-Dunántúlon és Észak-Kelet-Magyarországon találhatóak.

    Látható, hogy ahol magas az egy főre jutó vásárlóerő, rendre ott gyarapodtak a jövedelmek is a legnagyobb ütemben, tehát a szegényebb települések egyre jobban leszakadtak, míg a gazdagabb települések előnye tovább növekedett.

    Ezek alapján 2019-ben a következő három-három településen volt a legnagyobb és legkisebb az egy főre jutó vásárlóerő értéke:

  • Felcsúton,
  • Veszprémfajszon
  • és Debrétén a legmagasabb,
  • míg Gadnán,
  • Tornanádaskán
  • és Csenyétén a legkisebb.
  • Ez a koronavírus járvány hatására várhatóan még élesebben fog jelentkezni.

    Értesüljön a gazdasági hírekről első kézből! Iratkozzon fel hírlevelünkre!
    Kapcsolódó cikkek