Az előző évinél kevesebb helyszínen hirdették meg a csak nemrég engedélyezett napközis és ottalvós táborokat, egyelőre 60 százalékos aránnyal az előbbiek javára. Tavalyig fele-fele arányban jelentkeztek gyerekek napközis és ottalvós táborokba,
az idei arányeltolódásnak elsősorban az lehet az oka, hogy a bejárós táborok szervezését egy héttel előbb, már május közepén engedélyezték
– nyilatkozta a Világgazdaságnak Tóth Béla, a Táborfigyelő ügyvezetője. Hozzátette: az időbeli előny csak az egyik, de nem egyedüli ok, ugyanis a 11 hetes nyári szünet idejére a családok meghatározott, jellemzően
gyerekenként maximum 80-100 ezer forintos büdzséből igyekeznek minél több tartalmas elfoglaltságot biztosítani.
A táborokra fordítható keretet a családok egy része kénytelen volt megnyirbálni a koronavírus-járvány gazdasági hatása, az ideiglenesen vagy tartósan csökkent jövedelem miatt.
A napközis táborok átlagára idén 37 ezer, az ottalvós táboroké 55 ezer forint, tavaly ugyanezek 35, illetve 50 ezer forintos átlagok voltak. A járvány miatti szervezési moratórium, a fertőzéstől való félelem és a gazdasági hatás együttes következménye lehet, hogy az idén kevesebben jelentkeztek táborokba:
tavaly 215 ezren, idén még csak 165 ezer regisztrációt jeleztek a szervezők.
Eszerint legalább ennyi gyerek vesz részt az idén legalább egyhetes táboroztatásban. Átlagosan nagyjából két hétre fizetik be tematikus programokra gyerekeiket a szülők. Noha a táborok ára a megnövekedett költségek és az egy csoportban fogadható kevesebb résztvevő miatt nőtt, az árolló csak azért nem nyílt tovább, mert megjelent a minimalista, azaz minimális költségigényű programokra épülő kategória.
A teljes cikket a Világgazdaság szerdai számában olvashatja
