Hatalmasat zuhant a koronavírus-járvány miatt a fogyasztói bizalom a világban: a Conference Board a Nielsennel közös, 54 ország bevonásával készült online fogyasztói bizalmi indexe a második negyedévben 92 pont a 2019 utolsó negyedévi 107 után. Európában a legnagyobb zuhanást (30-30 pontosat) Lengyelországban és Portugáliában mérték. Ilyen természetű esésre a 2008–2009-es világválság óta nem volt példa. (Az index a fogyasztók bizalmát 200 pontos skálán méri, 100 pont feletti értéknél bizakodók az ország lakosai.)
A magyar fogyasztói bizalmi index az előző év utolsó negyedévéhez képest 11 pontot esett, és 66 ponton állt.
Nagyot zuhant a munkahelyi kilátásokat érintő optimizmus: a magyarok csupán kevesebb mint egyötöde (18 százaléka) nyilatkozott úgy, hogy jók vagy nagyon jók a következő 12 hónapra a munkahelyi kilátások. Európában ez az érték 22, globálisan 40 százalék. A 2019 utolsó negyedévi mutató 35 százalék volt.
A személyes anyagi helyzetet tekintve is csökkent az optimizmus itthon, jelenleg 37 százalék vélekedik úgy, hogy az elkövetkező egy évben jól vagy nagyon jól alakulnak majd a személyes pénzügyei, ez a 2019 utolsó negyedévi adatokhoz képest 6 százalékpontos csökkenés. Globálisan – 12 százalékpontos csökkenés mellett – ez az arány 49 százalék, Európában 37.
A költési hajlandóságot érdemben nem befolyásolta a pandémia, csupán 2 százalékpontot csökkent 2020 második negyedévére, így a magyar válaszadók 28 százaléka véli alkalmasnak az időszakot vásárlásra, amivel közelítünk az európai átlaghoz (30 százalék), de elmaradunk a globális arányoktól (41 százalék).
Ami a magyar fogyasztók legfőbb aggodalmait illeti: 40 százalék említette a gazdaság alakulása miatti félelmet első vagy második helyen, az egészsége miatt a válaszadók egyharmada aggódik, míg a harmadik helyre a munkahelyi biztonság miatti félelem került (27 százalék).
A kontinens egységes képet mutat fogyasztói félelmek tekintetében: a gazdaság 41, az egészség 36, a munkahelyi biztonság 23 százalékon áll.
A magyarok rendelkezésére álló havi keretből majdnem 30 százalék otthoni étkezésre megy el, 22 százalék lakhatásra (albérlet, lakáshitel, rezsi), kommunikációs költségekre (mobil, internet, tévé) a havi büdzsé 8 százalékát költjük.
Ha marad pénz a hó végén, a fogyasztók csaknem 40 százaléka félretesz, megtakarít, mintegy egynegyede felújítja, csinosítja az otthonát. A magyar válaszadók 30 százaléka nyilatkozott úgy, hogy egyáltalán nem marad szabadon elkölthető pénze.
