Időzárat kaphat a nyakába az Airbnb-piac

Legfeljebb a szállodák fele nyitott ki Budapesten, egy számjegyű az átlagos foglaltság, így a második féléves forgalom aligha haladja meg a tavalyinak a 25 százalékát – közölte Flesch Tamás, a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének elnöke a Világgazdaság megkeresésére. Hangsúlyozta, hogy a rövid távú szálláskiadás korlátozását nem ezért és nem most kezdte el szorgalmazni a szállodaszövetség. Az azonban kétségtelen, hogy a koronavírus-járvány miatt kialakult válság felgyorsította az eseményeket, és minden korábbinál fontosabbá tette, hogy a vállalkozások azonos feltételek és kötelezettségek mellett működjenek. Az Airbnb-tevékenység többségében már nem magánemberek kezében van, hanem olyan üzletág, amelyből a budapesti hotelkapacitással egyenlő volumenű kínálat nőtt ki. A szállodaszövetség által javasolt 120 napos korlátozással a magánemberek számára továbbra is biztosítva lesz a bevételszerzés, a lakáshotelezést azonban szabályozni kell, a törvényalkotás erre mindeddig nem volt felkészülve.

Információink szerint a folyamat felgyorsult, és már nem heteken, hanem akár napokon belül megszülethet a döntés. Lapunk konkrétumokra vonatkozó kérdéseire a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) egyelőre csak annyit válaszolt, hogy az egyeztetések megkezdődtek. „A Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének kezdeményezésére a kormány és az MTÜ vizsgálja a rövid távú lakáskiadás szabályozásának módját, ami nem egyedülálló Európában” – írták. Londonban, Amszterdamban, Hamburgban és Berlinben is korlátozták már a rövid távú lakáskiadást, ennek következtében csökkent a kiadott lakások száma. Budapesten a szabályozás társadalmi támogatottságát erősítheti, hogy az airbnb-zés nyomán megdrágult a lakásbérlés, míg mostanában a megnövekedett kínálat hatására számottevően csökkentek az árak, a bérlők örömére.

A szállodaipar másik nyomós érve a pandémiás helyzetben az egészségügyi protokoll, amelynek betartására a szállodák sokkal inkább alkalmasak, mint a zömmel társasházakban működő lakások. Ezzel ellentétes a lakáshotelek üzemeltetésében érintettek véleménye, szerintük épp a magánlakások és nem a több száz ágyas hotelek iránt nagyobb a vendégek bizalma. Egyébként pedig – teszik hozzá – a piac szabályozza önmagát, és ha nincs elég turista, akkor a hosszú távú lakáskiadásra már felerészben átnyergeltek nem fognak visszaváltani az Airbnb lehetőségére. Az MTÜ által végzett és több független felmérés is arról szólt korábban, hogy a kétfajta kínálat nem versenytársa és nem alternatívája egymásnak. A vendégek 60 százaléka ugyanis akkor sem foglal szállodában, ha nem talál kiadó lakást, hanem inkább oda utazik, ahol meg tud szállni apartmanban. Erről Schumicky Balázs, a Magyar Apart­mankiadók Egyesületének (MAKE) elnöke beszélt a Világgazdaságnak.

Kiemelte, hogy a tavaly 3,1 millió magyarországi vendégéjszakát eredményező rövid távú lakáskiadás több ezer családot tart el, erősíti a hazai középosztályt, emellett több milliárd forintos iparűzési és építményadó-bevételt hoz az önkormányzatoknak. Belső-Erzsébetváros a 13. legnépszerűbb úti cél volt a világon az Airbnb adatai szerint. „A korlátozás a feketegazdaság térnyeréséhez vezetne, és több millió vendégéjszakát veszítene Budapest” – hangoztatja a MAKE. A szervezet szerint a mintegy 25-30 százaléknyi feketézőt az Airbnb és a Booking.com felületén megadott NTAK-szám (Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központ) és az adóhatósághoz való bekötés könnyen ellenőrizhetővé tenné. „A sharing economy terjedését nem lehet megállítani, csak lemaradni róla.” A szállodaszövetség elnöke viszont hangsúlyozza, hogy az Airbnb már bőven túlnőtt a sharing economy keretein, ezért van szükség a szabályozására is.