Nagyra növő kisüzemi főzdék

GY. B. | Ha március 13. volt a kisüzemi sörfőzdék fekete pénteke, akkor július 3. piros betűs ünnepként vonulhat be a szektor történetébe – mondta Gyenge Zsolt, a Kisüzemi Sörfőzdék Egyesületének (KSE) elnöke, a Fóti Kézműves Sörfőzde tulajdonosa. Márciusban a korlátozó intézkedések miatt összeomlott a kisüzemi sörök piaca, a második dátum pedig a kereskedelmi törvény módosításának elfogadása, amelynek eredményeképp a nagy sörgyárak már nem köthetnek kizárólagos szerződéseket a vendéglátóhelyekkel, legalább 20 százalékos piaci részt fenn kell tartani a kisebb főzdék csapolt söreinek. A különbségeket érzékeltetve: míg a teljes piac évente 6,3 millió hektoliter sört állít elő, addig a klasszikus kisüzemek termelése 200 ezer hektóra tehető, a profilt váltó Pécsi Sörfőzde nélkül – azaz csupán a szegmens 3 százaléka van a kezükben.

Aki gyorsan ad, az kétszer ad – emlékeztetett a KSE elnöke arra, hogy a kisüzemi főzdéknek a turizmus-vendéglátás és más, járvány sújtotta ágazatokhoz hasonlóan nem kellett járulékokat fizetniük négy hónapon át, ami nagyban segítette a túlélésüket. Bár évek óta lobbiztak, a járvány a jelek szerint felgyorsította az érdekérvényesítést, így érhettek célba a kizárólagos szerződések elleni fellépéssel is. Gyenge Zsolt szerint agyrém, hogy egy kisüzemi főzde, például a békésszentandrási, ne tudja eladni helyben, Békés megyében a sörét, s azt Budapestre, Győrbe vagy éppen Sopronba kényszerüljön szállítani, miközben Ausztriában, Németországban vagy Csehországban egy kistelepülés vendéglátóhelyeit nagyrészt a helyi főzde látja el sörrel.

Bukovinszky Béla, a megszólított Szent András Sörfőzde tulajdonosa szerint a nagyüzemeknél a könyvelők írják a receptet, a kisüzemeknél pedig a sörfőzők. Állítása szerint ugyanis a kukorica és a rizs hozzáadása aligha fogyasztói érdek, sokkal inkább az előállítás költségeit faragja le. A kizárólagossági szerződések eddigi hatását pedig egy boros példával támasztotta alá: képzeljük el, hogy Villányban megszállunk egy hotelban, de ott nem szolgálnak fel villányi bort, hiszen a szálláshely egy külföldi tulajdonban lévő egri pincészettel állapodott meg. Ugyanakkor a szakember szerint a kisüzemi sörforradalom közvetett hatása, hogy az elmúlt két évtizedben összesen nem léptek elő annyi új termékkel a nagy gyárak, mint az elmúlt három-négy évben – gondoljunk csak az IPA, APA, stout vagy porter típusok megjelenésére.

Reális cél, hogy néhány éven belül ne csak a vendéglátásban, hanem a kiskereskedelemben is elérje a 20 százalékos részarányt a kisüzemi szegmens – mondta a Világgazdaságnak Gyenge Zsolt. A nagyüzemek még nem keresték őket, igaz, idejük még van, hiszen a kizárólagos megállapodásokat 2021 júliusáig kell kivezetni. Bukovinszky Béla hozzátette: állítólag az áruházláncoknál is le vannak osztva a polcok, s az import-, illetve a kisüzemi termékek együttesen osztoznak 5-10 százalékon.

A KSE tervei kapcsán Gyenge Zsolt előrebocsátotta, hogy nem tettek le a csapolt sör áfájának 27-ről 5 százalékra történő csökkentéséről, illetve a magyar komlótermesztés újraindításáról. Emellett a borutak mintájára sörutakat terveznének olyan főzdékre építve, ahol fontos a gasztronómiai láb is.

Az áruházláncok polcain legfeljebb

5-10

százalék jut a kicsiknek