A budapesti, belvárosi optikák például az előző év azonos időszakához képest 50-60 százalékos forgalmat érnek el, miközben a plázákban lévő üzletek csak 20-30 százalékos kiesésről számolnak be.
A MOI elnöke felidézte, hogy a járvány időszakában betérő vásárlók aránya 10 százalékra zuhant. Azt várhatóan augusztus végére fogják látni, hogy melyik optika tudott visszatérni a teljes nyitva tartáshoz, és hány alkalmazottól kellett megválniuk.
A hazai optikai ágazatban 13-14 ezren dolgoznak, a járvány alatt több mint 12 ezer család, 50-60 ezer ember megélhetése került veszélybe.
De most sem lélegezhetnek még fel Karvázy Attila szerint, hiszen a nyári időszakra eleve mérsékeltebb forgalom jellemző. Az optikai vállalkozások a veszélyhelyzet alatt nem élhettek a járulékfizetési kedvezmény lehetőségével,
többen igényeltek viszont munkahelymegtartó támogatást, de csak mérsékelt sikerrel jutottak hozzá az ipartestület elnöke szerint.
A magyar lakosság fele szemüveges, sokaknak van tehát szükségük valamilyen látásjavító eszközre. Ezt támasztja alá az is, hogy a Nemzeti Cégtár adatai szerint 2014 és 2018 között majdnem megduplázódott, 27,5 milliárd forintról 48 milliárdra ugrott az optikai eszközöket gyártó cégek árbevétele.
A teljes cikket a Világgazdaság keddi számában olvashatja!