A járványügyi kiadások, a gazdaságvédelmi intézkedések és az uniós fejlesztések előfinanszírozásának eredményeként az év első hat hónapjában az államháztartás központi alrendszere 1837,0 milliárd forintos hiánnyal zárt – erősítette meg szerdán kiadott részletes jelentésében a Pénzügyminisztérium.
A központi költségvetés 1534,3 milliárd forintos, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 313,9 milliárd forintos deficitet, az elkülönített állami pénzalapok 11,2 milliárd forintos többletet mutattak. Az előző év azonos időszakában a központi alrendszer hiánya 390,0 milliárd forintot tett ki.
Júniusban a központi alrendszer 785,5 milliárd forintos hiánnyal zárt,
egy évvel korábban a havi hiány 213,6 milliárd forint volt.
A központi alrendszer első félévi 10 684,4 milliárd forint bevétele 575,8 milliárd forinttal, 5,7 százalékkal nagyobb az egy évvel korábbinál.
A kiadások június végéig 12 521,4 milliárd forintot tettek ki, 2022,8 milliárd forinttal, 19,3 százalékkal haladták meg az előző év azonos időszakának összegét.
Nőttek
A kiadások növekedése elsősorban a költségvetési szervek, az egyéb szakmai fejezeti kezelésű előirányzatok, valamint az uniós programok kiadásainak az egy évvel korábbihoz mért emelkedésével függ össze – közölte a Pénzügyminisztérium, hozzátéve, hogy magasabb volt még a nyugellátásokra és a gyógyító-megelőző ellátásra fordított összeg is.
Június végéig összesen 489,5 milliárd forint fejlesztési célú uniós bevétel érkezett a költségvetésbe, az uniós kiadások ugyanakkor meghaladták a 1085,1 milliárd forintot. A költségvetésben létrehozott Európai Unióból érkező járvány elleni támogatások alapjába továbbra sem érkezett uniós támogatás, a járvány elleni védekezéshez szükséges forrásokat a kormány teljes mértékben a hazai költségvetésből fedezi.
Június végéig 520 milliárd forintot meghaladó összeget tettek ki a koronavírus-járványhoz kapcsolódó egészségügyi eszközbeszerzések (például védőmaszkok, további védőeszközök, lélegeztetőgépek beszerzése) – olvasható a jelentésben.
A költségvetési szervek mérlegsoron elkönyvelt kiadások között részletezi a jelentés, hogy a koronavírus-járványhoz kapcsolódó egészségügyi eszközbeszerzések 422,8 milliárd forintot tettek ki, a külképviseleteknél, az Állami Egészségügyi Ellátó Központból pedig 73,0 milliárd forintot fordítottak a koronavírus-járványhoz kapcsolódó egészségügyi eszközbeszerzésekre, a betegellátásra kifizetett összeg, 51,1 milliárd forint volt.
Az államháztartás személyi jövedelemadóból származó bevétele 1210,5 milliárd forint volt az év első hat hónapjában, 54,9 milliárd forinttal magasabb az egy évvel korábbinál. Az eltérés okaként a magasabb bérkiáramlást jelölte meg a PM jelentése, de itt jegyezték meg azt is, hogy „a koronavírus-járvány negatív gazdasági hatásai már harmadik hónapja jelentkeznek a pénzforgalmi adatokban”.
Társasági adóból az év első hat hónapjában befolyt 188,4 milliárd forint bevétel 58,1 milliárd forinttal magasabb az előző év azonos időszakához képest.
A jövedéki adóból származó bevétel az év első hat hónapjában 541,7 milliárd forintot tett ki, 2,0 milliárd forinttal alacsonyabb volt az az egy évvel korábbinál. Az üzemanyagok jövedéki adójából 20,2 milliárd forinttal, az egyéb termékekhez kapcsolt jövedéki adóból 4,2 milliárd forinttal kevesebb, a dohánytermékek után 22,4 milliárd forinttal több folyt be.
Az állami vagyonnal kapcsolatos befizetések összege június végéig 206,2 milliárd forint volt, melynek meghatározó tételei a frekvenciahasznosítással kapcsolatos 128,5 milliárd forintos összeg volt.
Az első hat hónap 1800,9 milliárd forint nyugdíjkiadásai 98,6 milliárd forinttal haladták meg az előző évit.
A gyógyító-megelőző ellátásokra fordított 855,7 milliárd forint 228 milliárd forinttal több a tavalyi összegnél, amiből 101,3 milliárd forint és egészségügyben dolgozókat érintő egyszeri rendkívüli juttatás összege.
A központi költségvetés adóssága június végéig 2171,3 milliárd forinttal növekedett az idén és 31 853,3 milliárd forinton állt.
A költségvetés hiányát finanszírozó forintadósság nettó 1202,1 milliárd forinttal nőtt, a devizaadósság 921,3 milliárd forinttal emelkedett, amiből a nettó kibocsátás 536,1 milliárd forintot tesz ki, a forint árfolyamvesztesége pedig 385,3 milliárd forinttal növelte a nyilvántartási értéket.
