Magyar gazdaság

Rossz a nyugdíjpénztári teljesítmény

A tanulmány szerint a második pillérben nagyobb hozamokat kellene biztosítani a takarékoskodóknak, és módosítani kellene a díjakon is.

Azok, akik 2005, azaz a kezdet óta valamelyik szlovák magánnyugdíjpénztár ügyfelei, egyelőre ráfizettek a tagságra. Ennek fő oka a túl gyakori változtatás a rendszerben – állapítja meg a Szlovák Nemzeti Bank (NBS) átfogó tanulmánya.

Az elmúlt 15 évben a magánnyugdíjpénztárak éves átlagban csupán 1,6 százalékos hozamot értek el, miközben a vizsgált időszakban az átlaga 1,9 százalék volt, azaz a megtakarítások fokozatosan vesztettek a vásárlóerejükből. A legjobban az indexált alapok teljesítettek, amelyek átlagosan 5,3 százalékos hozamot biztosítottak.

A részvényalapoknál ugyanakkor ez csupán 2, a kötvényalapoknál pedig 1,1 százalék volt. Mindeközben az 1,5 millió ügyfél már mintegy 9,4 milliárd eurót halmozott fel a második nyugdíjpillérben. A lakosság elöregedése miatt Szlovákiának szüksége van a második nyugdíjpillérre, de több ponton is elkerülhetetlenek a változások – állítja Ódor Lajos, a jegybank alelnöke az elemzés megállapításaira hivatkozva.

A tanulmány szerint a második pillérben nagyobb hozamokat kellene biztosítani a takarékoskodóknak, és módosítani kellene a díjakon is. A legnagyobb hiba a folyamatos változtatás volt: a felmérés szerint az utóbbi 15 évben 44-szer módosítottak a jogszabályokon.

Fotó: Shutterstock

A legdurvább beavatkozásokat a korábbi Fico-kormányok hajtották végre. Többször megnyitották a rendszert, és a negatív kampány hatására tízezrek távoztak a második pillérből.

Majd a pénzintézetektől garanciákat követeltek (minden hat hónap után megvizsgálták, nem ment-e mínuszba a hozam, ha igen, a pénzintézetnek a saját tőkéjéből kellett kiegyenlítenie), emiatt az érintettek nem fektettek be kockázatosabb, ám magasabb hozammal kecsegtető értékpapírokba.

Ezután 2012-ben erőteljesen csökkentették a második pillérbe történő befizetések arányát (9 százalékról 4 százalékra), 2013-ban pedig szinte az összes ügyfelet áthelyezték garantált alapokba, ami megnyugtatóan hangzik, ám ezek minimális hozamot biztosítanak.

Ódor Lajos becslése szerint,

ha a rendszerbe nem nyúltak volna bele, napjainkban nem 9,5 milliárd eurót, hanem minimum 11,5 milliárdot kezelnének.

A két számmal jól illusztrálható a különbség: tavaly a nem garantált alapok hozama 11 és 28 százalék között mozgott, míg a jól hangzó, ám alig teljesítő garantált alapok teljesítménye 0,9 és 4,9 százalék közötti volt.

Azok a takarékoskodók, akik azonnal, azaz 2005-ben beléptek a rendszerbe, és tavaly már a második pillérből kapták a nyugdíjuk egy részét, átlagosan havi 22 euróhoz jutottak. Összehasonlításként ma Szlovákiában az öregségi 480 euró környékén mozog. Akik a második pillérből is merítik a nyugdíjukat, a dupla forrás ellenére 30 euróval kisebb összeget kapnak, mint azok, akik maradtak az állami rendszerben.

Szlovákia nyugdíj magánnyugdíjpénztár
Kapcsolódó cikkek