Tizenhétezermilliárd forint a célkeresztben

Bár egyelőre nem született végleges döntés a 2021–2027-es uniós ciklus költségvetéséről, de az már biztos, hogy alaptalanok voltak azok a félelmek, amelyek szerint a Brexittel összefüggésben 10-15 százalékos forrásvesztés vár Magyarországra a 2014 és 2020 közti időszakhoz képest. Hazai szempontból több mint 17 ezermilliárd forint a brüsszeli tárgyalások tétje. A kormány még nem fogadta el a keretszámokat, de legalább 30-40 százalékos emelkedéssel számolhatunk. A plusztámogatást a gazdaság zöldítésére, digitalizációra, a kis- és középvállalkozások további erősítésére, innovációra, az egészségügy modernizálására fordítaná Magyarország. A magyar delegáció azt a célt tűzte ki maga elé, hogy a nemzeti önrésszel, a kiegészítő programokkal és a visszatérítendő forrásokkal együtt a 2014–2020-as időszakra vonatkozó 32 milliárd euróval szemben 2021 és 2027 között akár 50 milliárd ­euró álljon rendelkezésünkre.

Ami a helyreállítási alapot, az RFF-et (Resources for the Future) illeti, a magyar fél továbbra is kitart az álláspontja mellett: nem hajlandó elfogadni, hogy a szegény, de jól működő országok kárára finanszírozza Brüsszel a gazdag, de elhibázott gazdaságpolitikát követő államokat. A következő hét év pénzügyi kereteit meghatározó MFF (Multiannual Financial Framework) terén pedig mindenképpen a kohéziós források csökkentése ellen szól, hogy az EU húsz legszegényebb régiója közül négy Magyarországon van, azaz van még hová felzárkózni. Több gazdaságpolitikai döntéshozó és szakértő is egyetért abban, hogy az uniós forráskeretből és a magyar gazdaság teljesítőképessége révén akkora ugrást érhet el az ország a következő hét évben, amekkorára korábban még nem volt példa. Ehhez a folyamathoz az is hozzájárulhat, hogy egyre több nagyvállalat helyezi át Ázsiából Európába a gyártását, Magyarország pedig igyekszik vonzó üzleti környezetet biztosítani számukra. Ezzel párhuzamosan a kontinensen belül is megfigyelhető egyfajta átrendeződés: délről a kelet-közép-európai régióba vándorol a tőke.

A tervezett, átszámítva több mint 17 ezermilliárd forint forráskerethez hozzátartozik, hogy euróalapú az uniós támogatások elszámolása. Vagyis ez az összeg a 350 forint feletti euróárfolyammal jön ki, miközben a Világgazdaság úgy tudja, a kormányzat felhasználási oldalon 332-es kurzussal számol. Ez az üzenet részben a gazdaság várt, sikeres újraindításának szólhat, de az is kiolvasható a sorok közül, hogy az árfolyamkülönbség további mozgásteret adhat a pályázatoknak. Egy 50 milliárd eurós keret esetében ugyanis a 20 forintos jegyzésbeli eltérés kereken 1000 milliárd forintnyi pluszpénzt jelenthet. Mindenesetre a 2021–2027-es ciklus előkészítése mellett a 2014–2020-as EU-s finanszírozású időszak sikeres lezárása is legalább ilyen fontos. A hazai lehívási mutató 48 százalékon áll az átlagos 46 százalékhoz képest. Korai lenne forrásvesztéstől tartani, hiszen egyrészt e téren még a többi 26 tagállamnak is van tennivalója, másrészt a ciklus hét plusz két éves, 2022-ig pedig még van idő.

A 332 forintos tervezési árfolyam

1000

milliárd forintot is hozhat pluszban a konyhára