A tavaly év végén Kínában kitört Covid-19-járvány 2020 március elejére világméretűvé vált, ami 2020 márciusában a kedvező, hazai gazdasági-társadalmi folyamatokat megtörte -mutat rá ma megjelent kiadványában a Központi Statisztikai Hivatal. Emlékeztetett: a járvány zavarokat okozott a termelési és értékesítési láncokban, a munkaerőpiacokon, valamint megváltoztatta a gazdasági szereplők fogyasztási és beruházási döntéseit. A járvány világméretűvé válásával szinte teljesen leállt a légi közlekedés, visszaesett a turizmus, a vendéglátás, számos termelőüzem leállt.
A magyar gazdaság teljesítménye 2013 óta nő, a növekedés üteme 2018-ban és 2019-ben hazánkban volt az egyik legnagyobb az unión belül.
Legutóbb 2016 IV. negyedévében bővült ennél kisebb mértékben a gazdaság.
A koronavírus okozta járvány a legtöbb nemzetgazdasági ágra kedvezőtlenül hatott, a rendkívüli helyzet gazdasági következményei a vírus magyarországi jelenlétének észlelését követően, márciusban már érezhetőek voltak. Az I. negyedév egészét tekintve a növekedés elsősorban a piaci alapú szolgáltatások, kisebb mértékben az ipar teljesítményén alapult.
A bruttó hozzáadott érték és a GDP alakulása, 2020. I. negyedév (%)
Megnevezés
Megoszlás
Volumenváltozás az előző év
azonos időszakához képest
Mezőgazdaság
2,4
−0,6
Ipar
21,6
1,7
Építőipar
3,9
3,0
10,3
5,0
Szállítás, raktározás
5,0
2,6
Információ, kommunikáció
4,6
8,8
Pénzügyi szolgáltatások
3,1
4,4
Ingatlanügyletek
7,7
2,5
Üzleti szolgáltatások
9,3
5,0
Közösségi szolgáltatások (közigazgatás,
oktatás, egészségügy, szociális ellátás)
14,9
−2,8
Művészet, szabadidő
2,5
0,0
Ágazatok hozzáadott értéke összesen
85,2
2,0
Termékadók egyenlege
14,8
3,1
GDP összesen (piaci beszerzési áron)
100,0
2,2
Felhasználási oldalon a fogyasztás jelentette a növekedés motorját: a háztartások tényleges fogyasztása 4,3, a jóval kisebb súlyú közösségi fogyasztás volumene 2,4 százalékkal emelkedett. A háztartások hazai fogyasztási kiadása 4,4 százalékkal nagyobb volt az egy évvel korábbinál.
2020 I. negyedévében – részben a Covid-19-járvány gazdasági hatásai miatt – megtört a beruházások hosszabb ideje tartó bővülése, volumene 1,8 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakának magas bázisához képest, amit részben a költségvetési szervek fejlesztéseinek 17 százalékos visszaesése okozott, többek között az uniós forrásból finanszírozott projektek kisebb volumene miatt. A beruházási teljesítmény 58 százalékát megvalósító, legalább 50 főt foglalkoztató vállalkozások körében a fejlesztések volumene a korábbi időszakok növekedésénél mérsékeltebben, 4 százalékkal emelkedett.
A vizsgált időszakban a külkereskedelmi termékforgalom euróban számított értéke kissé elmaradt az egy évvel korábbitól, a mérséklődés exportban 0,1, importban 0,4 százalékos volt. A kivitel értéke 27,7, a behozatalé 25,9 milliárd eurót tett ki az év első három hónapjában, amely révén 1,9 milliárd eurós aktívum keletkezett.
A koronavírus-járvány miatti rendkívüli helyzet jelentősen lassította a szervezeti változásokat. Az egy évvel korábbihoz képest jóval kevesebb új vállalkozást jegyeztettek be, ami már márciusban megmutatkozott, de az eljárások száma áprilisban számottevően tovább csökkent: ekkor az 5,5 ezer új bejegyzés a 2019. áprilisinak alig a felét érte el, a jogutóddal vagy jogutód nélkül megszűnt vállalkozások száma pedig 8 százalékkal mérséklődött.
