Egyelőre kissé vegyes a kép – értékelte a dinnyeszezon eddigi tapasztalatait a Világgazdaság érdeklődésére Ledó Ferenc, a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács elnöke. Ez elsősorban a termés mennyiségére igaz, ugyanis valamivel kevesebb görögdinnyét szedtek az idén, mint általában ilyenkor szoktak. Ennek az az oka, hogy a termés kötődésekor hűvösebb volt az időjárás. Ettől függetlenül a termés elegendő a hazai piac ellátására, és a várható 160 ezer tonnából exportra is jut, bár Ledó Ferenc szerint ez utóbbi is döcögősebben indult az idén. „A minőség sem teljesen kiegyensúlyozott, de összességében jó” – mondta.
A múlt heti kánikula kedvezett a fogyasztásnak, a dinnyetermelők abban bíznak, hogy jó marad az idő egészen szeptember közepéig, ameddig reményeik szerint tart majd a dinnyeszezon. Most főként Békés megyéből, valamint baranyai és tolnai területekről érkezik a dinnye legnagyobb része, de a múlt hét óta már a Heves alatti termőtájon is nagyobb mennyiségben szedik. Várhatóan augusztus 5–10. körül indul be a szabolcsi rész, ami Ledó Ferenc szerint azért is szerencsés, mert így a legnagyobb mennyiségek nem egy időben érkeznek a különböző területekről. Az állományok egyébként kifejezetten kedvező képet festenek: jól sikerültek a másod- és harmadkötések, ami azt jelenti, hogy augusztus 20. körül ismét lesz egy nagyobb mennyiség a piacon.
Az árak nagyon szórtak, legolcsóbban kilónként 129 forintért kínáltak magyar dinnyét egy múlt hét végi akcióban, de a helyi piacokon 250 forintot is elkértek érte. A 129 forintos ár valószínűleg annak tudható be, hogy a kereskedő nem tett rá árrést, a forgalmazási költségeket pedig lenyeli, a dinnyét vevőcsalogató árunak használva – a FruitVeB elnöke szerint az áruházláncok első akcióinál ez így szokás. Mivel ez áfával terhelt ár, a termelőknek körülbelül 100 forintot fizettek kilónként. Ledó Ferenc ezt veszélyesnek tartja, mert az ilyen akcióknak általában az a következményük, hogy a többi lánc is leviszi az árat erre a szintre, ellenben nem mondanak le az árrésről. Nyereséget nem feltétlenül számolnak a dinnyére, de kilónként 25-30 forintos kiskereskedelmi költséggel lehet kalkulálni, és ha ezt érvényesítik, a termelőknek már veszteséges az ügylet.
Ezért is bíznak abban, hogy a dinnyeexport is felpörög, és – az elmúlt évivel ellentétben – az idén jó áron mehet a külpiacokra a dinnye. Ha ez is bejön, akkor a belpiaci árak is tudják tartani magukat, és akinek jó állománya van, nyereséges évet zárhat. „Az exportpiacokon az a hihetetlen helyzet alakult ki, hogy a spanyolok a koronavírus miatt a szokásosnál jóval kevesebb dinnyét termeltek, ezért most relatív dinnyehiány kezd kialakulni” – mondta Ledó Ferenc. A németek ráadásul idén nem mennek nyaralni, ezért otthon jóval több dinnyét igényelnek, mint a korábbi években. Szerinte ezen a piacon kifejezetten jó esélyeik vannak a magyar termelőknek, mert az olaszoknál és a görögöknél, a nagy dinnyetermő területeken javarészt már lement a szezon. Olaszországban még Velence környékén termelnek nagyobb mennyiségben dinnyét, ami az ottani termés 20-25 százaléka, de ezt meg is eszik otthon. Ezeket az esélyeket azonban csak akkor tudjuk kihasználni, ha megfelelő lesz az időjárás, ami a termelés és a fogyasztás szempontjából is kulcskérdés. Ha például jön egy egyhetes esős, hűvös időszak, az tönkre tudja tenni a szezont.
