Nem álltak le a kormányzati beruházások

A z állami beruházások kivitelezései valamelyest lassultak a koronavírus-járvány miatt, de nem álltak le, a határok részbeni lezárása erősen akadályozta az áruk és a munkaerő áramlását, a határ menti komáromi híd esetében a megvalósítást is – közölte a Világgazdasággal Mager Andreának, a nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszternek (NVTNM) a sajtóosztálya.

A cégek működési költségei a járvány terjedésének megelőzésére és a védekezésre fordított költségekkel emelkedtek, voltak ebből a szempontból érzékenyebb és kevésbé érzékeny területek. Az NVTNM kérdésünkre hangsúlyozta: a járvány gazdasági következményeit a kormány nem az állami beruházások leállításával, ellenkezőleg, azok növelésével kívánja kivédeni, a gazdaságvédelmi akcióterv keretében több eszközzel is segítik az állami és a piaci munkahelyteremtő beruházások folytatását és újak indítását. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint már az idei első negyedévben 11,7 százalékkal csökkentek a költségvetési szervek beruházásai az előző év azonos időszakához képest.

A hitelkiváltások és a forgóeszközhitelek arányának emelkedése arra utal, hogy visszaesett a beruházási kedv – mondta lapunknak Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője. A bruttó hazai termék (GDP) második negyedéves tetemes csökkenésében felhasználási oldalon az elmaradó fejlesztéseknek is lehetett szerepük, ám elsősorban a külkereskedelem és a fogyasztás visszaesése nyomhatta le a GDP-t. A szakértő hozzáfűzte: a gyors talpra állás viszont a beruházási ráta csökkenését okozhatja 2020 harmadik, illetve negyedik negyedévében. Az 2014–2020-as uniós költségvetési források kifizetése még csak 70 százalékon állt a múlt év végén, ezek elutalása támogathatja idén a fejlesztéseket. Jövőre az uniós helyreállítási alap és a 2021–2027-es EU-büdzsé forrásai nyomhatják felfelé a szektort. Németh Dávid rámutatott: az alacsony kamatkörnyezet és az elhalasztott beruházások egyaránt támogathatják a fejlesztéseket. Összességében az idén 10 százalékkal maradhat el a tavalyitól a beruházási volumen, jövőre pedig 6-8 százalékos növekedés várható.

Az állami beruházások alakulásánál célszerű a magasépítési, a mélyépítési és a vonalas infrastruktúra-fejlesztéseket külön-külön vizsgálni – hívta fel a figyelmet Mager Andrea szervezete. A magasépítési fejlesztéseknél a folyamatos működést megalapozó beszállítói láncok lassultak – de nem szakadtak meg –, a szükséges létszámot megfelelő szervezéssel sikerült biztosítani, az ágazatban nem jelentkeztek pénzügyi gondok, az állam biztosította a forrásokat. A mélyépítési és vonalas infrastruktúra-fejlesztéseknél a vállalkozók jelezték a felmerülő problémákat a beruházónak, ennek köszönhetően megfelelő szervezéssel elejét vették a nagyobb csúszásoknak. Számos tevékenységet – például a hatósági ügyintézéseket vagy a közmeghallgatásokat – a szokásostól eltérően online bonyolítottak. Az NVTNM hozzátette: a koronavírus-járvány következtében indított legkiemelkedőbb beruházás a kiskunhalasi mobil járványügyi kórház volt.