Bemutatjuk az alacsony rezsi igazi gyilkosát – könnyű kiesni az alacsony tarifából, erre jobb, ha figyelünk

A kereslet lehűlésével szeptemberben véget ért Európában a villamos energia enyhe drágulása a lakosság számára – mutatta ki a finnországi VaasaETT elemzőcég havi értékelése. Az egy évvel korábbihoz képest a vizsgált 33 fővárosból 9-ben kicsit nőtt az áram bruttó háztartási végfelhasználói ára, 18-ban stagnált, a többiben enyhén esett. Az augusztusi adatokra vetítve alig mozdultak el az árak. Itt Budapestre kis növekedést számolt ki a VaasaETT, de ez becsapós: az euróban összevetett tarifákat a forint és az euró árfolyamváltozása mozdította kicsit el. A hazai ár forintban évek óta változatlan a rezsicsökkentés eredményeként.

A lényeg azonban változatlan: a szeptemberben 9,26 eurócentes kilowattóránkénti budapesti egységár a legalacsonyabb volt az Európai Unión belül, megtartva sokéves negatív árrekorder pozícióját. Tágabb, már európai szinten a kijevi tarifa azonban még kisebb volt, csak 8,95 eurócent. Azon budapestiek tarifája, akik 20 százalékkal több áramot használtak annál, mint amennyit még az alacsony hatósági árral lehetett kifizetni, 10,65 eurócent. Ez utóbbi adatot (a VaasaETT egyik adatszolgáltatója és megbízója) a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) számolta ki azért, mert 2022 augusztusa óta már csak az átlagfogyasztásként meghatározott mennyiség fizethető a 10 éve indult rezsicsökkentéssel leszorított tarifával, az afeletti részért pedig kicsit magasabb árat kell fizetni. 

a négy legalacsonyabb, egyben csak 10 eurócent körüli európai árat Kijevben, Budapesten, Belgrádban, illetve Budapesten (a túllépéses árral) kellett fizetni. Ezeknél a lakossági áraknál az uniós 25,43 eurócent és az európai mintegy 24,26 eurócent két és félszer volt magasabb!

Még nagyobb, négyszeres, illetve ahhoz közelítő a szeptemberi különbség, ha a lista túlsó felét nézzük. Berlinben 40,97 eurócent, Bernben 36,40 eurócent, Prágában pedig 36,11 eurócent volt a villamos energia bruttó végfelhasználói ára a lakosság számára.

A szerény árváltozásokon belül a vilniusi 3 százalék volt a legmagasabb, amit a tarifán belül az energia árának növekedése okozott. Ugyanezen okból 2 százalékkal került többe az áram Londonban, Stockholmban és Tallinnban, míg Ljubljanában szerepe volt az elosztási díjnak is.

Látványos, 8 százalékos áresésben volt részük az egy évvel korábbihoz képest az athénieknek, mert esett az áram, mint termék ára, vele pedig az adója is kisebb lett.

Lejtőn a gáz ára

A földgáz bruttó lakossági végfelhasználói árára Budapesten (egyben Magyarországon) néhány dolog ugyanúgy igaz volt szeptemberben, mint az áraméra:

• az Európai Unión belül a hazai tarifa volt a legalacsonyabb,
• az eurócentben kimutatott kis drágulását a forint és az euró árfolyamváltozása okozta,
• az átlagfogyasztásként megszabottnál többet használóknak már mélyebben a zsebükbe kellett nyúlniuk.

Ám sokkal mélyebbre, mint a túl sok áramot használóknak. Míg egy kilowattóra gáz rezsicsökkentett tarifája 2,54 eurócent volt szeptemberben, a 20 százalékkal többet fogyasztóké már 5,17 eurócent a MEKH számítása szerint. 

 Kijevben még a budapestinél is olcsóbb a háztartási gáz. Az augusztusi 1,62 eurócent a hazainak csak a kétharmada volt. Ez az adat azonban nem szerepel a MEKH diagramján, ahogyan a szintén nem uniós berni (Svájc) sem. Gondolhatnánk, hogy a hivatal az EU-ra fókuszál, de nincs így, hiszen feltünteti az EU-n kívüli Belgrád (Szerbia) és London (Anglia) számait.

A VaasaETT 27 európai főváros lakossági gázárait elemezte. Felhívja a figyelmet (ahogyan a MEKH is), hogy speciális oka van a Stockholmban fizetendő rendkívül magas (európai árrekorder) 34,39 eurócentes tarifának. A svéd fővárosban ugyanis mindössze 77 ezer háztartás használ földgázt, ami rendkívül magasan tartja a szolgáltatás fajlagos költségét. A MEKH hozzáteszi, hogy több skandináv országra is igaz, hogy a földgáz lakossági ára torzító eredményt mutathat azért, mert nem jellemző a gázfűtés.

A stockholmi ár a budapesti hatóságinál tizenhárom és félszer volt nagyobb szeptemberben. A svájci ár a svédnek már „csak” a fele volt. Budapesti zsebből azonban még az uniós átlagnak kiszámolt 10,65, vagy a teljes európai átlagnak kijött 10,19 eurócent sem kifizethető. Ezek a hazai alaptarifa négyszeresét teszik ki. Mindazonáltal a magyar lakosságnak nem az európai átlagár, hanem a saját fizetőképessége a fontos. Az államnak pedig az, hogy meddig viselhető el a rezsicsökkentés fenntartása, ami ebben az évben a költségvetésnek (végső soron az adófizetőknek) mintegy 800 milliárdjába került.

Kis teher a rezsi a modellezett magyar háztartásnak 

Az előbbire fókuszálva a MEKH havonta meghatározza, hogy egy modellezett (átlagos fogyasztású, jövedelmű és kétkeresős) háztartás jövedelmének mekkora hányadát viszi el az áram- és a gázszámla kifizetése. A szeptemberi arány 1,7 százalék volt, ennél csak Luxembourgra jött ki jobb, 1,6 százalékos adat. Tegyük hozzá, nem minden háztartás kétkeresős, a teljes rezsi jelentősen eltérhet (nagyobb lehet) a puszta áram- és gázszámlánál, és érdekes lenne egy olyan adat is, amely figyelembe veszi a jövedelmi egyenlőtlenségeket. A diagramon 23 uniós főváros modellezett háztartásainak teherviselő képessége szerepel.

Sokba kerül a rezsicsökkentés

A költségvetésnek a 800 milliárd forint nyilván túl nagy tétel. A rezsicsökkentés fenntartása azonban politikai döntés, az abból való lefaragást pedig – az átlagfogyasztás rendszerének 2022-es bevezetését – csak a gazdasági körülmények kényszerítették ki. Ez a kényszerítő erő azonban a 2022-es energiaválság lecsengésével kisebb mértékben, de ma is megvan.  

Stabil az európai gázpiac

Szeptemberben folytatódott a lakossági gázárak április óta tartó esése. A VaasaETT által vizsgált 27 főváros közül kettőben elhanyagolható, kilencben szerény drágulás történt, 16-ban nem volt változás.

Kiegyensúlyozottnak ígérkezik a folytatás is. A földrész gáztárolói a hónap utolsó napjáig 82 százalékos töltöttséget értek el. Igaz, ez az elmúlt öt év átlagának csak 89 százaléka, azonban nagy mennyiségű LNG stabilan érkezik az Egyesült Államokból, Kína gázigénye pedig gyengült, vagyis az európai gázpiac egyensúlyban van.