Mi lesz a magyar filmiparral, ha kivonul Hollywood? – Trump hatalmas vámja felboríthatja az egyensúlyt

Donald Trump legutóbbi vámbejelentése a világ filmiparát érintené: az amerikai elnök 100 százalékos vám kivetését ígérte minden olyan filmre, amely nem az Egyesült Államokban készült. Bár az intézkedés részletei még homályosak, már önmagában a felvetés is aggodalmat kelt a nemzetközi produkciós központokban. Igaz ez Magyarországra is, hiszen a magyar filmipar az elmúlt két évtizedben Közép-Európa egyik legfontosabb tényezője lett.

A magyar filmipar az elmúlt húsz évben stabilan felépítette nemzetközi hírnevét: a világ legnagyobb stúdiói rendszeresen forgatnak Budapesten és környékén, részben a kedvező árak, részben a 30 százalékos adókedvezmény miatt. A Korda Stúdió, az Origo Filmstúdió és számos külső helyszín egyaránt vonzza a produkciókat, így a Marvel-filmektől a Netflix-sorozatokig sok minden készült már Magyarországon. Ez a modell azonban nagymértékben épít az amerikai forgalmazásra: ha a filmek belépése az Egyesült Államok piacára drágulna, az elbizonytalaníthatná a stúdiókat a magyarországi munkák folytatásában.

Az alábbi ágazatokat érintené legjobban az új filmes vámok.

• Koprodukciók: Azok a filmek és sorozatok, melyeket részben vagy egészben Magyarországon forgatnak, a vámhatály alá esnének, ha nem amerikai produkcióként kerülnek piacra. Ez a külföldi befektetők kedvét veheti el a magyarországi forgatástól.
• Hazai filmek: A magyar filmgyártás az utóbbi években egyre több nemzetközi díjat és fesztiválszereplést ért el. Bár a magyar alkotások eddig is nehezen jutottak el az amerikai mozikba, a 100 százalékos vám gyakorlatilag ellehetetlenítené a szélesebb körű amerikai bemutatókat.
• Munkahelyek: A filmipar több ezer magyar szakembernek ad munkát a világ egyik legkeresettebb produkciós központjaként. Ha a stúdiók inkább más forgatási helyszínt választanának, az közvetlenül érintené a hazai filmeseket, díszletépítőktől a kaszkadőrökig.

Mennyire reális a veszély?

Trump korábbi bejelentéseihez hasonlóan most sem világos, hogy a vámokat ténylegesen bevezetik-e, és ha igen, milyen jogi keretek között. A WTO-szabályok és az amerikai forgalmazási szerződések miatt nem lenne egyszerű ilyen intézkedést életbe léptetni. Ráadásul az amerikai filmipar éppen annyira profitál a külföldi forgatásokból – alacsonyabb költségek, változatos helyszínek –, mint a fogadó országok a befektetésekből. Ezért sok elemző inkább politikai retorikaként tekint a bejelentésre.

Amennyiben a fenyegetés komolyan vehető, Magyarországnak több lehetősége is van.

• Diverzifikáció: Nem kizárólag az amerikai piacra kell építeni, hanem erősíteni az európai és ázsiai kapcsolatrendszert.
• Hazai tartalom: A magyar filmgyártás saját, regionális piaci súlyát is növelheti, így kevésbé függene az amerikai forgalmazástól.
• Diplomácia: A magyar kormány eddig is kiemelten kezelte a filmipar stratégiai jelentőségét, így nem kizárt, hogy akár kétoldalú tárgyalásokon keresztül is próbálná elkerülni a negatív következményeket.

Trump vámfenyegetése egyelőre inkább politikai üzenet, mint konkrét gazdasági intézkedés, de jól jelzi, mennyire sérülékeny a globális filmipar. Magyarország mint nemzetközi produkciós központ különösen kitett az ilyen változásoknak: a filmipar több ezer hazai munkahelyet és jelentős gazdasági bevételt kockáztatna, ha a stúdiók elfordulnának a budapesti helyszínektől. A következő hónapokban az lesz a kulcskérdés, hogy a bejelentésből lesz-e valódi szabályozás, vagy megmarad kampányüzenetnek.

Még mindig vonzó a magyar filmipar a külföldi produkciók számára, de rezeg a léc

Magyarország az egyik vonzó célpont a nemzetközi filmgyártás számára részben annak köszönhetően, hogy a helyi kiadások 30 százaléka visszaigényelhető formában támogatásként rendelkezésre áll. Fontos feltétel, hogy a produkciónak regisztrálnia kell magát a Nemzeti Filmintézetnél, és be kell tartania az adminisztratív szabályokat, könyvelési követelményeket. A magyar modellnek van egy érdekes kitétele: nem csak a kizárólag magyar költségek számítanak be, hanem bizonyos mértékig a külföldön felmerülő költségek is beletarthatók (például maximum 25 százalék mértékben) a kedvezmény alapjába.

Amennyiben Trump 100 százalékos filmvámjai megtörténnének, annak közvetlenül több negatív hatása lehetne a magyar film- és produkciós iparra:

Ha a magyar produkciók nem férnek be vagy rosszabb feltételekkel léphetnek be az amerikai piacra, az amerikai stúdiók visszafoghatják a külföldi forgatásokat – így Magyarország versenyképessége gyengülne. Az adókedvezmény önmagában nem garantálja a produkció érkezését – a vámterhek növekedése kiszámíthatatlanságot visz a projektkalkulációkba, és bizonyos projektek már eleve pozitív nettó várható haszon híján ki sem indulnak.

A filmek nemcsak árucikkek, hanem kulturális termékek is – így általában részei a puha hatalom eszköztárának. Azon országoknak, melyek filmjei utaznak, adaptálódnak, nyelvi vagy kulturális hatást gyakorolnak, nagyobb a befolyásuk a nemzetközi közvéleményben.

• Nemzetközi láthatóság: Ha magyar közreműködéssel készült produkciók jelennek meg a világ többi részén – fesztiválokon, mozikban, streaming­platformokon –, az növeli Magyarország kulturális láthatóságát.
• Közös értékek közvetítése: A nemzetközi koprodukciókban részt vehetnek magyar alkotók, rendezők, színészek – ez lehetőséget ad arra, hogy magyar kulturális értékek és narratívák is bekerüljenek a globális diskurzusba.
• Híd a nemzetközi piacok felé: A filmek megnyitják a kaput a kulturális cserékre, együttműködésekre, és hozzájárulhatnak ahhoz, hogy a magyar művészeti termékeket befogadják más országokban is.

Példaként: a világszerte ismert magyar filmek – mint például Saul fia – számos országban kaptak teret, és arattak nemzetközi elismerést. Ha azonban az amerikai piac bezárul vagy kiszámíthatatlan, a hasonló sikerek megismétlése nehezebb lesz.