Ezt nem tesszük az ablakba: visszaesett a magyar ipar – fékezi a német gazdaság, reagált a számokra az NGM

2025 augusztusában az ipari termelés volumene 7,3 százalékkal, munkanaphatástól megtisztítva 4,6 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól. A szezonálisan és munkanappal kiigazított adatok alapján az ipari kibocsátás 2,3 százalékkal kisebb volt a 2025. júliusinál – derült ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) kedden közzétett gyorstájékoztatójából.

Egy hónnappal korábban, júliusban az ipari termelés volumene 1,0 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól. A munkanaphatástól megtisztított index megegyezett a kiigazítatlannal. A feldolgozóipari alágak többségében visszaesés következett be.

Az év nyolcadik hónapjában a feldolgozóipari alágakban – egy kivételével – csökkent a termelés volumene az előző év azonos hónapjához viszonyítva. A legnagyobb súlyú alágak közül a járműgyártásban jelentősen visszaesett a kibocsátás, miközben a számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása bővült.

Az ipari termelés az év első nyolc hónapját tekintve 3,9 százalékkal volt alacsonyabb, mint 2024 azonos időszakában.

A szezonálisan és munkanaptényezővel kiigazított ipari kibocsátás az előző hónaphoz képest 2,3 százalékkal esett vissza.

Reagált az adatokra az NGM

„A kormány mindent megtesz a hazai kkv-k támogatása és az ipar fellendítése érdekében! Ezért a 100 új gyár programot 150-re bővítettük, a Demján Sándor Program révén pedig több mint 1.400 milliárd forintnyi forrással támogatjuk a hazai kkv-k méretugrását és termelékenységük növelését. A Kormány azonban itt nem állt meg, 2025. október 6-ától a Széchenyi Kártya Program keretében hét termék egységesen 3 százalékos fix kamattal érhető el a vállalkozások számára. Ezáltal tovább folytatjuk a munkát a kkv-k pénzügyi stabilitásának megőrzése, beruházásaik támogatása és versenyképességük növelése érdekében" – reagált az adatközlést követően a Nemzetgazdaági Minisztérium. 

Mint írták, „a Tisza Párt lebukott, a brutális többkulcsos jövedelemadóemelés mellett – Brüsszel utasítására – a magyar vállalkozások társasági adóját is megemelnék, hogy az így befolyt pénzből Ukrajnát és a multinacionális cégeket támogassák. A Tisza megnövelné a dolgozó emberek adóterheit, és tönkre tenné a hazai vállalkozásokat, ami bércsökkenést, valamint elbocsátásokat eredményezne, ezáltal pedig veszélybe sodorná a magyarországi ipart is. A Tisza kiszivárgott tervével szemben mi nem elvesszük a családok és a vállalkozások pénzét, hanem elkötelezetten támogatjuk őket. Ezért a Kormány az ipar fellendítése érdekében a 100 új gyár programot 150-re bővítette, amely így több mint 10.000 milliárd forint értékű beruházást érinthet. Emellett a Demján Sándor Program keretében több mint 1.400 milliárd forintnyi forrással támogatjuk a hazai kkv-k méretugrását és termelékenységük növelését, ezáltal is erősítve a magyar ipart."

Így látják az elemzők

A KSH az első becslés keretében csak két ágazatot emel ki konkrétan, eszerint a járműgyártás ágazat teljesítménye jelentősen csökkent, miközben a számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása ágazat egyedüliként bővülni tudott – hívta fel a figyelmet az MGFÜ vezető elemzője.  Előbbi ágazat esetében a külső kereslet hatása fogja vissza tartósan a termelést, bár az elmúlt hónapok adatai inkább a stabilizálódás jeleit mutatták. A számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása ágazat esetében az alacsony bázis játszotta a szerepet a növekedésben, az alágazat már az elmúlt hónapokban is bővülést mutatott. Szintén hozzájárulhatott a nagyobb augusztusi visszaeséshez a villamos berendezés gyártása alág magas tavaly augusztusi bázisa, mutatott rá Molnár Dániel.

Augusztusban ugyan éves szinten – az alacsony bázishoz képest – 1,5 százalékkal nőtt az ipari megrendelések volumene, azonban havi szinten, a várt bővüléssel szemben, 0,8 százalékkal visszaesett. Sőt, a trendeket nézve is inkább kedvezőtlen a kép, a nyári hónapok egészét tekintve az új megrendelések volumene 2,3 százalékkal elmaradt a tavaszi időszakban tapasztalttól. A kilábalás megtorpanását mutatják a német konjunktúraindexek is, amelyek emelkedése szeptemberben megtört, a várható fiskális lazítás okozta óvatos optimizmust visszavethette, hogy a kormányzati élénkítés gyakorlatba ültetése a vártnál sokkal lassabban ment végbe, miközben a geopolitikai konfliktusok továbbra is bizonytalanságot szülnek.

Nincs meglepetés

A termelés csökkenésének ténye nem volt meglepő: havi alapon júliusban jelentős bővülés történt, ezt követően várni lehetett a korrekciót. Egy augusztusi adatnál mindig fontos hangsúlyozni a nyári leállások időzítésének kérdését, mivel a júliusi adat jó volt, ezért várható volt, hogy több leállás lesz augusztusban a tavalyihoz képest – húzza alá már a Gránit vezető közgazdásza. 

Regős Gábor rámutat: az ipari teljesítményt tehát továbbra is jelentősen visszafogja az alacsony külső kereslet. „Ez persze nemcsak azt jelenti, hogy az Európai Uniós országok és különösen is Németország gazdasága stagnál, illetve Németországé csökken, ami alacsony keresletet jelent, de azt is, hogy a német vállalatok, amelyekhez leginkább kapcsolódik a magyar ipar, egyre inkább elveszítik piacaikat versenyképességi problémáik, innovációs elmaradásuk miatt. Ezt mutatja a mai adat is – a KSH külön kiemelte a járműgyártás gyenge teljesítményét. Pozitív oldalon a KSH mindössze a már több hónapja jól teljesítő számítógépgyártást emelte ki, mint jól teljesítő ágazatot."

– emelte ki Regős, hozzátéve, hogy a keddi adatok alapján látható, hogy az ipar a harmadik negyedévben is visszahúzza a gazdaságot – remélhetőleg ez a negyedik negyedévben a BMW indulásával már megváltozik.

Még nem jött el a fordulat

„Annak ellenére, hogy a német ipari rendelések cseppet sem bíztatóak, a különböző bizalmi indexek mintha valamiféle fordulatot vetítenének előre. Azonban látva az eddigi mintázatot, sajnos nagyobb a valószínűsége annak, hogy inkább kincstári optimizmusról és a nyári leállások utáni átmeneti növekedésről szólnak ezek a javuló mutatók” – írta kommentárjában Virovácz Péter, az ING vezető közgazdásza.

A szakértő hozzátette, hogy továbbra sem látszódik egyértelmű és tartós jele a fordulatnak az ipari kilátásokban. A kapacitáskihasználtság továbbra is alacsony és a vállalatok jelentős része a kereslet hiányára panaszkodik, mint a növekedését gátló fő tényező. A vámok ügyében beálló látszólagos nyugalom sem tudott egyelőre semmiféle pozitív változást hozni.

Regős Gábor elmondta, hogy a harmadik negyedévre vonatkozó magyar GDP-kilátások tekintetében a tegnapi kiskereskedelmi és a mai ipari adat összképe inkább kedvezőtlennek tekinthető. Emlékeztetett, hogy a múlt hónapban még úgy gondolták, hogy egy újabb csalódást keltő hónap már érdemi akadályt jelente abban, hogy a magyar gazdaság éves bázisú növekedése 1–2 százalékra gyorsuljon az idei év második felében. Az elemző szerint a friss adatok egyre inkább ebbe az irányba mutatnak és mindkét szektorban komoly hajrára lenne szükség ahhoz szeptemberben, hogy bizakodhassunk egy dinamikusabb negyedéves bázisú gazdasági növekedésében.

Tartós a német gazdaság vesszőfutása – ez a magyar iparnak is rossz hír

Az elmúlt években zsugorodott a német gazdaság, amelyhez gyenge export, lassuló fogyasztás és a beruházások visszaesése társul. Tavaly Németország recesszióba süllyedt az év egészét nézve, a bruttó hazai termék (GDP) 0,2 százalékkal csökkent. A GDP az előző év azonos időszakához képest 0,3 százalékkal nőtt az idei első negyedévben, míg a második negyedévben 0,3 százalékkal esett vissza éves szinten. A magas energiaárak különösen megterhelik az ipart, ami főként a drága cseppfolyósított földgáz (LNG) használatából adódik. Ez a helyzet részben abból fakad, hogy Németország leállította az orosz gázimportot és a nukleáris erőműveket is bezárta. Az energiaigényes ágazatok, mint az autó- és vegyipar, emiatt kevesebbet termelnek, és csökken a profitjuk, miközben zsinórban jelentik be az elbocsátásokat. Ebből kifolyólag nem meglepő, hogy a német cégek sorra jelentik be a leépítéseket. Az autóipar a beszállítókkal együtt 100 ezer munkahely megszüntetését tervezi 2030-ig. A legnagyobb leépítésre a Volkswagen készül: az ikonikus német autógyártó 35 ezer munkavállalót rúghat ki a következő években, míg a Bosch 18 500 embertől köszön el 2030-ig.