Mintegy 80,5 millió forint bevétele származott tavaly a Sziget Kulturális Menedzser Iroda Zrt.-nek (Sziget) a fesztiválkártyákon maradt összegekből – derül ki a társaság 2019-es pénzügyi beszámolójából. A fesztiválozók által a társaságnál hagyott feltöltések ugyan évről évre csökkennek –
2017-ben ezen a soron 261, 2018-ban több mint 104 millió forintot könyvelt el a Sziget –, de mivel ez ingyenpénz a cégnek, továbbra is tetemesnek mondható.
A Sziget által szervezett fesztiválokon (a legnagyobbak a Sziget, a VOLT és a Balaton Sound) a FestiPay nevű rendszer biztosítja a készpénzmentes, integrált fizetési lehetőséget. Ebben a társaságban a Szigetnek 31,5 százalékos a tulajdonrésze. A rendezvénykártyákra és a csipes karszalagokra mobilapplikációval, online átutalással vagy a helyszínen, az úgynevezett top-up pontokon készpénzzel és bankkártyával lehet pénzt feltölteni. Mivel a fesztiválokra kilátogatók az előzetesen befizetett összeget jellemzően nem költik el az utolsó forintig, a rendezvények végén a fel nem használt összegek bent ragadnak a FestiPay rendszerében. (A FestiPay csak technikai lebonyolító, az egyenleg nem az ő számlájukon marad.)
Ezeket a pénzeket pedig a Sziget csak részben fizeti vissza automatikusan.
A társaság ugyanis megkülönbözteti a helyszíni és az online feltöltéseket a visszatérítés számításakor. Az előbbi esetben a maradványérték csak a helyszínen, a feltöltőpontokon váltható vissza, a fesztivál nyitvatartása alatt. Ez az eljárás olyan fogyasztói tudatosságot feltételez, amely nem feltétlenül várható el, pláne nem fesztiválkörülmények között. Az online feltöltött egyenleg maradványértékét ma már minden esetben visszautalják a fesztivál zárása után, a megadott határidőn belül. A Sziget és a FestiPay tavaly közleményben jelezte, hogy egyszerűbbé vált a megmaradt egyenleg visszatérítése, mivel
40 százalékra emelkedett a költésekben az érintéses bankkártyafizetés aránya, és emelkedett a FestiPay-kártyák online feltöltéseinek száma is, ugyanakkor a karszalagokon hagyott összegek drasztikusan csökkentek.
A javuló trend valóban látszik, ám a tavalyi 80 milliós összeg azt igazolja, hogy a probléma továbbra sincs megoldva.
A teljes cikket a Világgazdaság pénteki számában olvashatja
