Vízmegtartó projektek indulnak

Az unió környezetvédelmi politikáját támogató LIFE projektek közül a települési természetes vízmegtartó projektek önkormányzatokat támogatnak. Ezek célja egyebek mellett, hogy javítsák a térség éghajlatváltozással szembeni ellenálló képességét, csökkentsék a klímaváltozásból fakadó kockázatokat és károkat, kiegyensúlyozzák a vízhiány és a víztöbblet egyenetlenségeit – számolt be a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara. Mint írják, prototípusként öt természetes vízmegtartó megoldást valósítanak meg. Az öt beavatkozási mintaterület olyan magyarországi településeken található, ahol az éghajlatváltozás hatására felerősített jelenségként a vízkockázat és a települési sérülékenység fokozottan tapasztalható.

A Bács-Kiskun megyei Bátyán a kubikgödröt vizes élőhelyként állítják helyre kotrással és lankás rézsű kialakításával, ennek eredményeként nyílt vízfelület jön létre. A tervek szerint a vizes terület több különböző mélységű kisebb medencéből fog állni, biztosítva, hogy állandó nyílt vízfelület és sekélyebb élőhely is kialakuljon.

A Pest megyei Püspökszilágyon a fejlesztés a településen két-három évente jelentkező rekordszintű villámárvizek által okozott károkat hivatott csökkenteni. A projekt célja az árhullámmal lezúduló víz és hordalék visszatartása a felső vízgyűjtőn, mielőtt elérné az épített környezetet. Ezért a vízmosásokban és a Szilágyi-patakban négy, fából épített hordalékfogó műtárgyat (fenékküszöböt) építenek.

A Csongrád-Csanád megyei Ruzsán csökken a Duna–Tisza köze átlagos csapadékmennyisége, aminek legfontosabb következménye a talajvízszint süllyedése. A település célja a csapadékvíz helyben tartása a bel- és külterületeken egyaránt. A vízvisszatartás érdekében a külterületen meglévő csatornahálózatot tervezik a célnak megfele­lően átalakítani úgy, hogy elsősorban a talajvíztartalékok visszatöltését szolgálja.

A Jász-Nagykun-Szolnok megyei Rákócziújfaluban az indokolja a beavatkozást, hogy a régió a Tisza vízgyűjtő területének középső szakaszán található, az árvíz, a belvíz, az aszály, a hőhullámok és a heves esőzések kockázatának rendkívüli mértékben kitéve. A külterületen a csatornahálózatot alakítják át a víz megtartására alkalmas műtárgyakkal, egy alacsony fekvésű termőterület helyén pedig 0,6 hektár kiterjedésű vizes élőhelyet alakítanak ki.

A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Tiszatarjánban az ártér a kiszámíthatatlan, erőteljes áradásoknak, a tartós és egyre gyakoribb aszályoknak, valamint a belvíznek egyaránt rendkívüli mértékben kitett. Ennek érdekében a kubikgödrökkel borított területen állandó, nyílt vízfelületeket fognak létrehozni, amelyek egymással összekapcsolva működnek majd. A talajvízbe beszivárogva természetes vízellátást fognak biztosítani a mezőgazdaság számára, és a vízvisszatartó létesítmények a belvíz befogadására is alkalmasak lesznek. Emellett szaporodó- és búvóhelyként, valamint táplálkozóhelyként szolgálnak majd a vízimadarak, a kétéltűek és a legelő állatállomány számára.