A beruházások gyorsíthatják a növekedést

Járdi Roland | A kormányzat jelentős erőforrásokat mozgósít, hogy a vállalatok ne csak túléljenek, hanem fejleszthessenek is – közölte a Világgazdasággal Regős Gábor, a Századvég vezető elemzője. A szakértő rámutatott: ha a cégek jól használják fel a fejlesztési forrásokat, az hosszabb távon segítheti a gazdaság helyreállását, fejlődését. Versenyképesség-növelő támogatásra eddig már 150,6 milliárd forintot fordított az állam. Az elemző érvelését erősíti a Költségvetési Tanács napokban megjelent, az államháztartás első hét hónapjáról készített elemzése, amely leszögezi, hogy a gazdaságnak a növekedési pályára való visszaállítása további jelentős, célzott, a versenyképességet erősítő költségvetési intézkedéseket kíván, amelyek a leszakadt régiók felzárkóztatását is figyelembe veszik.

A jelentés kiemeli, hogy a koronavírus-válság előtt hosszú ideig érvényesülő kedvező hiánypozíciónak köszönhetően a gazdaságélénkítésnek ma sokkal nagyobb a mozgástere, mint az elmúlt években. A Pénzügyminisztérium az államháztartás első nyolc havi adatairól kiadott tájékoztatása is rámutat, hogy a pénzügyi kormányzat az idén a szigorú fiskális politika felfüggesztésére kényszerül. Augusztus végén az államháztartás önkormányzatok nélkül számolt központi alrendszerének a hiánya a járványügyi és a gazdaságvédelmi intézkedések miatt elérte a 2261 milliárd forintot, így a Pénzügyminisztérium 7-9 százalékos költségvetési hiányt vár. Az augusztus végén módosított államadósság-finanszírozási tervben 3600 milliárd forinttal számba vett éves pénzforgalmi hiány lehetőséget nyújt újabb gazdaságvédelmi intézkedések bevezetésére.

Regős Gábor jelezte, hogy tavasszal keresleti és kínálati sokk is érte a hazai gazdaságot. A hiteltörlesztési moratórium, amely egyszerre érinti a háztartásokat és a vállalatokat, egyértelműen csökkenti a kereslet visszaesését. A vállalati beruházások és a kedvezményes hitelek a kínálati oldalt támogatják, azonban ezek sem egyedi intézkedések, számos országban van rájuk példa. Ugyanakkor az intézkedési lehetőségek száma véges, gyakorlatilag ezeket kombinálja minden ország, így Magyarország is. Az elemző szerint eltérés inkább a hangsúlyokban lehet, és néhány speciális intézkedés jelenhet meg egyes országokban. Bár a Magyar Nemzeti Bank az idei prognózisát mínusz 5,1–6,8 százalékra módosította, a 2021-es és 2022-es előrejelzésében ezt feljebb húzta. Tehát nincs kizárva, hogy jövőre erőteljes növekedésre lehet számítani.

Az államháztartás hiánya

2261

milliárd forint volt augusztus végén