A patrióta gazdaságpolitika a siker alapja

Az elmúlt tíz évben a hazai kkv-k versenyképessége nö­vekedett a legnagyobb mértékben az EU-ban

– mondta a Világgazdaságnak György László, az Innovációs és Technológiai Minisztérium gazdaságstratégiáért és -szabályozásért felelős államtitkára, miután arra kértük, hogy értékelje a magyar gazdaság és a hazai vállalatok elmúlt években mért teljesítményét. Az államtitkár rámutatott, hogy a hazai gazdaságnak jókora kihívás az ipar folyamatban lévő átalakulása, de a magyarországi kis- és középvállalkozásokban megvan a potenciál a továbblépéshez. Szavainak alátámasztására kiemelte, hogy

míg az Európai Unió tagállamaiban a vállalatok átlagosan 17 százalékkal, a másik három visegrádi országban pedig 27,7 százalékkal, addig Magyarországon 38,1 százalékkal növelték a termelékenységüket 2010 óta.

György László hangsúlyozta, hogy a kormány 2010-től új fejezetet nyitott a magyar gazdaságpolitikai gondolkodásban, amely arra a megközelítésre épít, hogy amit tudunk, azt gyártsuk belföldön, azaz segítsük a magyar vállalkozások működését. Épp ezért kívánnak támogatni minden olyan Magyarországon befektető vállalkozást, amely tudást hoz és munkahelyet teremt, magas hozzáadott értékű tevékenységeket honosít meg.

Az államtitkár emlékeztetett, hogy

a világ minden sikeres országa ugyanígy stabilizálta és erősítette meg saját nemzetgazdaságát az Egyesült Államoktól Németországon át egészen a sokat emlegetett Japán és Szingapúr gazdaságáig.

Magyarország a 2007–2008-as pénzügyi válság után nagyon mélyről indult, és a nemzetközi közgazdasági gondolkodók részéről is sok bírálattal szembesült.

Az államtitkár tájékoztatása szerint a kormány az elmúlt évek során számos programot dolgozott ki a hazai kkv-k támogatására. 2017-ben meghirdették 35 vállalkozás részvételével a Modern gyárak éjszakája programot, amelynek keretében 2020-ban már 150 vállalat nyitja meg a kapuit. Újraindították a Modern mintaüzem programot is, amelyben a vállalkozások kiválaszthatják a számukra legérdekesebb és leghasznosabb üzemeket, gyárakat és mintaműhelyeket, amelyek a tevékenységükhöz leginkább illeszkednek, és ahol aztán tudásátadással segítik őket abban, hogy tevékenységüket a 21. századi követelményeknek megfelelően fejlesszék tovább.

Visszatérítendő és vissza nem térítendő forrásokat bocsátottak a vállalkozások rendelkezésére technológiaváltásra, eszközvásárlásra, szervezetfejlesztésre, digitalizációra és más hatékonyságnövelő beruházásokra.

E célok megvalósulását szolgálja például a Magyar multi program, a Zöld nemzeti bajnokok vagy a Magyar high-tech és zöld-szuperkonstrukció, továbbá a költségvetési finanszírozású programok között található Irinyi-terv iparstraté­giai, valamint a Beszállítófejlesztési program. A következő időszakban a mostaninál is nagyobb hangsúlyt kapnak majd például a zöldgazdasághoz és az energiahatékonysághoz köthető támogatások.

György László úgy vélekedett, hogy sok országtól tanulhatunk és tanulunk is, de mindent a magyarországi viszonyokhoz kell alakítani.

„A 2010-es évek gyakorlatával szemben ma már az IMF elismeri, hogy nincs egy univerzális recept.

A szemléletmód változását mutatja, hogy a korábbi támadásokkal ellentétben mára már nemzetközileg is elismerik, sőt elemeiben javasolják is a magyar modellt. Közgazdászként úgy gondolom, hogy ez a szemléletváltás nagy sikere a patrióta és pragmatikus gazdaságpolitikának” – közölte. György László a legújabb gazdaságvédelmi csomag elemeiről nem közölt részleteket, bejelentés a következő hetekben várható.