A tőkeintenzitás hajtja a felzárkózást
Magas beruházási ráta, nagy innovációs kapacitás és jobb munkaminőség szükséges a közepes jövedelmű országok csapdájának elkerüléséhez – mondta a Világgazdaságnak Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője. A közepes jövedelmű országok jellemzően ott rontják el a felzárkózást, hogy nem növelik a potenciális növekedést, az említett három tényezőből általában a munka minőségének javítása, vagyis az oktatás fejlesztése nem elégséges. A szakértő aláhúzta: a jelenlegi magyar gazdaságpolitika arra van berendezkedve, hogy elkerülje a közepes fejlettségű országok csapdáját, azonban kiemelten fontos lenne többet költeni kutatás-fejlesztésre. Sass Magdolna, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont Világgazdasági Intézetének igazgatója arra hívta fel a figyelmet, hogy az utóbbi évek magas növekedése azt jelzi, hogy Magyarország elkerülhette a közepes jövedelműek csapdáját. Ám az oktatás-képzés fejlesztése, a modern követelményeknek való megfeleltetése minden fejettségi szinten fontos a további növekedés szempontjából. Az MTA igazgatója figyelmeztet: a nemzetközi versenyképességgel foglalkozó szakirodalom szerint nem egyértelmű, hogy létezik a csapda.
Az alacsony bérek a munkaintenzív termelés esetében jelentenek erős versenyképességet – magyarázta Sass Magdolna a Világgazdaságnak arra a kérdésére, hogy miért a magas bérezésű országok állnak a versenyképességi listák elején. A magas bérek magas szakképzettséggel, jelentős felhalmozott tőkével párosulva a tőke- és tudásintenzív termelésben és a szolgáltatásokban jelentenek megemelkedett versenyképességet, ahol az elérhető nyereség is magasabb. Ez erősíti a magas bérezésű országok helyzetét, hiszen ezekre a tevékenységekre szakosodnak, míg az alacsony keresetűek a kevésbé jövedelmező munkaintenzív tevékenységekre. Az intézet igazgatója hangsúlyozta: lényeges, hogy ki irányítja a termelési láncokat, Magyarországon kevés olyan cég van, amelyik képes erre.
Virovácz Péter rámutatott: a versenyképességi listák élére annak ellenére kerültek az ott szereplő országok, hogy magasak a bérek.
A technológia- és innovációvezérelt gazdaság olyan mértékben hajtja a bruttó hazai terméket, illetve növeli a vállalatok hatékonyságát, hogy ez magas bérezést tesz lehetővé. Korábban a magyarországi vállalatok határozhatták meg a kereseteket, azonban a munkaerőhiány új helyzetet teremtett és gyors béremelésekhez vezetett. A szakértő aláhúzta: mivel euróban számolva alig nőtt a kifizetett bértömeg, a vállalatok könnyen kitermelték a magasabb, forintban kifizetett kereseteket, viszont a magyar bérek lemaradása a nyugat-európai országokhoz képest nem csökkent érdemben. Magyarországon magas az iparban dolgozók aránya, a fejlett országokban viszont egyértelműen a magasabb keresetet biztosító szolgáltató szektor dominál. Az ING Bank elemzője szerint nem a magas bér a cél, hanem a kényszerítő eszköz, amellyel a vállalatokat a termelékenység javítására ösztönzi az állam.
