Változatos szabályok a házi karantén idejére
Azoknál a cégeknél, ahol az otthoni munkavégzéshez a technikai és egyéb feltételek adottak, viszonylag egyszerű a legtöbb kérdés megválaszolása, hiszen ha a munkavállaló tud otthonról dolgozni, megkaphatja a teljes jövedelmét. Ha erre nincs mód, elsődlegesen a (maradék) szabadság kiadása jön szóba. Ha ez nem járható út, akkor a munkavállaló a munkáltatóval való megállapodás szerint vagy hatósági karantén esetén a személyi körülményeit figyelembe véve mentesül a munkavégzés alól a karantén idejére. Erre az időszakra azonban nem jár munkabér – idézi a Réti, Várszegi és Társai Ügyvédi Iroda PwC Legal témában kiadott közleménye Szűcs László szakértő ügyvédet.
Ha a karanténra külföldről való hazautazás miatt kerül sor (a jelenlegi előírások szerint) a munkabér mellett társadalombiztosítási pénzbeli ellátás (táppénz) sem jár. Sőt, a biztosítás szünetelése miatt a munkavállaló köteles megfizetni az ellátás nélküli időszakra az egészségügyi szolgáltatási járadékot, amely 2020-ban havi 7710 forint. Ezt a járadékfizetést Honyek Péter, a PwC Magyarország adószakértője szerint a munkáltató átvállalhatja, de erre nem kötelezhető. Az egészségügyi szolgáltatási járadék befizetésével a munkavállaló a társadalombiztosítás természetbeni ellátásaira (különösen az orvosi ellátásra) továbbra is jogosult marad.
A munkáltató egyoldalúan dönthet arról, hogy a munkavállalónak teljes vagy csökkentett összegű díjazást fizet a karantén idejére. Ebben az esetben a munkavállaló biztosítása folyamatosan fennáll, egészségügyi szolgáltatási járadékot nem kell fizetnie, sőt még a nyugdíjra jogosító szolgálati ideje sem csökken. Ebben az esetben a járulékok alapja legalább a minimálbér 30 százaléka, még abban az esetben is, ha a díjazás ezt a szintet nem éri el.
Ha a munkavállaló fertőzött személlyel való érintkezés miatt kerül karanténba, ennek tartama alatt keresőképtelen lesz, és részére társadalombiztosítási táppénz jár, de a munkajogi szabályok szerinti betegszabadság nem.
A járvánnyal összefüggően vitás helyzetet teremthet a fentieken túl, hogy a legtöbb oktatási intézmény előírja: a gyerekek a legkisebb tünet megjelenése esetén sem mehetnek iskolába. Kiskorú gyerekeknél ilyen helyzetben a munkavállaló különös méltánylást érdemlő személyi, családi okokból mentesül a munkavégzési kötelezettség alól: otthon maradhat, de munkabér nem jár neki. Ha a háziorvos szerint a gyermek valóban beteg, akkor a 12 éven aluli gyermek jogán a munkavállaló gyermekápolási táppénzt kaphat. Ha azonban a háziorvos szerint a gyermek nem beteg, vagy ha gyermek 12 évesnél idősebb, akkor a szülő sem nyilvánítható keresőképtelenné. Ilyen esetben a munkavállaló a munkavégzés alól mentesül, de sem díjazást, sem társadalombiztosítási ellátást nem kap. Mivel ebben az esetben a munkavállaló társadalombiztosítási jogviszonya szünetel, a munkavállaló köteles erre az időre az egészségügyi szolgáltatási járulék időarányos részét is megfizetni – hívja fel a figyelmet a szakértői anyag.
Ki fizeti a tesztet?
Számos cég és iskola lehetővé tette, hogy a karantén lerövidülhessen, ha a munkavállaló vagy a gyermek negatív tesztet mutat be. A hatósági karanténkötelezettség lerövidítéséhez szükséges PCR-teszteket az érintettek kötelesek bemutatni, és a költségét is nekik kell viselniük Szűcs László szakértő ügyvéd szerint. Természetesen a munkáltatónak ettől függetlenül lehetősége van átvállalni a tesztek költségeit. Minden olyan esetben, amikor a karanténidőszak lerövidítése a munkáltató érdekkörébe tartozó okból szükséges, és a tesztek elvégzésére kötelezi a munkavállalót, a költségeket a munkáltatónak kell viselnie.
