Kissé javult az arány a kidobott élelmiszereknél

Az elmúlt három évben 4 százalékkal csökkent a magyar háztartásokban keletkező élelmiszer-hulladék mennyisége – közölte felmérése eredményét a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih). A hivatal az élelmiszer-veszteséggel és -pazarlással kapcsolatos tudatosság nemzetközi napján, szeptember 29-én arra hívta fel a figyelmet, hogy az elmúlt években tapasztalt kedvező tendencia fenntartásában a jövőben is fontos szerepük lesz a tudatos fogyasztóknak. Az élelmiszer-pazarlás elleni fellépésre ösztönző világnapot először idén szervezték meg az ENSZ kezdeményezésére.

Magyarországon először 2016-ban készítettek élelmiszerhulladék-felmérést a Nébih Maradék nélkül című programjának szakemberei, akkor száz háztartás bevonásával. Az Európai Unió által ajánlott módszertan szerint végzett kutatást 2019 végén megismételték, immár 165 háztartással. A tavalyi felmérés szerint egy átlagos magyar állampolgár 65 kiló élelmiszert dob a szemetesbe évente, szemben a korábbi, évi 68 kilogrammos mennyiséggel. A 4 százalékos csökkenés azért is jelentős eredmény, mivel az eltelt időszakban a vásárlóerő bővülése megközelítőleg 16 százalékos volt. Árnyalja a képet, hogy az élelmiszerárak az inflációt meghaladó mértékben növekedtek.

A kutatás megállapította, hogy bár a mennyisége csökkent, nem változott az élelmiszer-hulladék összetétele: a kidobott élelmiszer-mennyiség fele az elkerülhető kategóriába tartozik, azaz keletkezésük egy kis odafigyeléssel megelőzhető lenne. A magyar fogyasztók fejenként 32-33 kilogrammos élelmiszer-pazarlására jellemző, hogy leggyakrabban készételek, friss zöldségek és gyümölcsök, valamint kenyér, illetve egyéb pékáruk mennek veszendőbe. A Nébih szakemberei szerint mindez azt mutatja, hogy még bőven akad tennivaló a fogyasztók környezettudatosságának fejlesztése területén. A háztartási élelmiszer-hulladék összetétele országonként változó. A rendelkezésre álló adatokból ugyanakkor megállapítható, hogy általában a legromlandóbb élelmiszereket dobják ki a leggyakrabban. A szakértők az elkerülhető kategóriába a friss gyümölcsöket és zöldségeket, a sütőipari termékeket és a tejtermékeket sorolják.

A háztartások élelmiszer-pazarlását a Nébih a továbbiakban is nyomon követi – áll a hivatal közleményében. Hamarosan még több nemzetközi összehasonlító adat is rendelkezésre áll majd: a közeljövőben várhatóan más nemzetek is megjelentetik adataikat, 2020-tól ugyanis minden uniós tagállam számára kötelező az élelmiszer-hulladék mérése.

Egy magyar évente átlagosan

65

kiló élelmiszert dob

a szemétbe