Ismereteink szerint akár 4 százalék fölött is alakulhat a költségvetési deficit jövőre – jelentette ki a Világgazdaság érdeklődésére Regős Gábor, a Századvég Gazdaságkutató makrogazdasági üzletágának vezető elemzője azt követően, hogy a kormány elfogadta a Magyar Orvosi Kamara (MOK) javaslatcsomagját az orvosok bérrendezéséről és a hálapénz megszüntetéséről. A szakértő hozzátette: pontos szám még nem áll rendelkezésre, de az biztos, hogy
A nyáron elfogadott büdzsében a kormány 2021-re 4,8 százalékos GDP-növekedéssel és 2,9 százalékos államháztartási hiánnyal számolt, ám azóta kiderült, hogy a makropálya jócskán megváltozott, és az idei deficit a vártnál magasabb lesz. Jövőre azonban – az optimista forgatókönyv szerint – nagyobb felpattanás jöhet, ami összességében a hiány növekedése ellen hat. A Századvég Gazdaságkutató elemzője hozzátette:
Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője szintén reálisnak tartja, hogy jövőre sem tér vissza a szigorú fiskális politikához a kormányzat, ráadásul a legtöbb országban 5-6 százalék körüli hiánnyal terveznek jövőre. Kiemelte, hogy a keresetek emelkedése jótékonyan hathat a büdzsé bevételi oldalára a növekvő áfa- és szja-befizetéseknek köszönhetően.
A béremelések a következő évekre is áthúzódnak. A kormány tervei szerint
Regős Gábor elmondta: az elmúlt időszakban a dinamikus béremelkedések okán romlott az egyensúly, de ennek mértéke a korábbi években felhalmozott többlet miatt egyelőre még bőven elviselhető. Véleménye szerint az orvosok keresetének növekedése nem jár nagyobb fogyasztásnövelő hatással, inkább csak az elosztás lesz igazságosabb, hiszen eközben a hálapénzek megszűnnek. Míg az orvosok legális jövedelme nő, remélhetőleg a háztartásoknál marad a hálapénz – tette hozzá az elemző.
