Hárommilliárdos beruházás a Hortobágyon

Magyarország egyik legjelentősebb természetvédelmi beruházásának nevezte Rácz András, az Agrárminisztérium környezetügyért felelős államtitkára a Legelőtavak élőhelykezelése a Hortobágyon című, a LIFE-projekt keretében megvalósult környezeti fejlesztést. A komplex élőhelyvédelmi beruházás forrásigénye meghaladta a hárommilliárd forintot.

Magyarországon eddig összesen 38 hazai koordinálású, hagyományos LIFE-projekt kapott támogatást. Ezek összköltségvetése hozzávetőlegesen 86 millió euró volt, amelyből 60,7 millió eurót európai uniós vissza nem térítendő támogatásként fizettek ki a nyertes pályázóknak. Rácz András szerint több beruházás kiemelt sikerességét bizonyítja, hogy a lezárásukat köve­tően az Európai Bizottságtól kitüntetést nyertek el. Példaként említette a rákosivipera-védelmi, a parlagisas-védelmi és a pannonmagbank-projektet.

A magyar kormány 2018 óta évente összesen 400-500 millió forint támogatást biztosított hagyományos LIFE-programokhoz. Az idén beadott projekttervek alapján összesen 28 természetvédelmi koncepcióban érintettek magyarországi szervezetek, beleértve a hazai és a külföldi koordinálású pályázatokat is – tette hozzá az államtitkár. Kiemelte:

a LIFE-program az európai unió következő, 2021–2027-es pénzügyi időszakában is folytatódik, várhatóan a természetvédelemre hozzávetőlegesen duplájára növelik a keretet.

A rendezvényen Medgyesi Gergely Árpád, a Hortobágyi Természetvédelmi és Génmegőrzési Nonprofit Kft. igazgatója arról beszélt, hogy az Európai Unió 7,2 millió euróval támogatta ezt a projektet, az összeghez a magyar kormány 771 millió forint önrészt biztosított. Mint elmondta, a beruházásnak köszönhetően visszaadták a pusztának a régi vízjárását, ami több tízezer hektárt érint, ennek következtében számos fészkelő madár is visszatért a területre. A program végső célja egy olyan, kivitelezhető és példaértékű modell kidolgozása, amely segítheti a Kárpát-medence legelőtavainak helyreállítását.

A beruházás során több mint 37 ezer méternyi csatorna, árok, illetve néhány nagyobb vízgazdálkodási műtárgy szűnt meg. Emellett 1025 őshonos állatot vásároltak, illetve egy teleltető hodály, valamint hat pásztorszállás is megépült, a legelőtavak kiterjedése pedig 14-ről 290 hektárra nőtt.