Kényelmes helyzetben lehet az MNB

A dinamika lassulásában jelentős szerepe volt az üzemanyagárak 5,3 százalékos esésének, valamint hogy a ruhaneműkért is átlagosan 0,5 százalékkal kevesebbet kértek az üzletekben. Bár az élelmiszerek még mindig a leggyorsabban drágultak, a 6,5 százalékos ütem lényegesen lassúbb a nyári 8-9 százalékos emelkedésnél. A szeszes italok és dohányáruk kategóriájának 6,1 százalékos áremelkedése elsősorban a jövedéki adó emelésének tudható be. A tartós fogyasztási cikkek az elmúlt években megszokott árcsökkenés helyett 2,9 százalékkal drágultak, elsősorban a devizahatás miatt.

Augusztusban a fogyasztói árindex még 3,9 százalékot tett ki, vagyis megközelítette a Magyar Nemzeti Bank (MNB) inflációs célsávjának tetejét jelentő 4 százalékot. Szep­temberben jelentősen, 3,4 százalékra lassult a pénzromlás, és ez a folyamat folytatódott októberben is.

„Inflációs pályánkon nem módosítottunk, az idén továbbra is 3,4 százalékos átlagos drágulással számolunk, jövőre pedig 3,3 százalékkal” – mondta a Világgazdaságnak Palócz Éva, a Kopint-Tárki vezérigazgatója. Az MNB a közeljövőben várhatóan nem szigorít, az infláció csökkenése és a forint árfolyamának alakulása miatt nincs lépéskényszerben. Idén már várhatóan nem módosulnak a monetáris feltételek, a lazításnak nincs sok értelme, pénzbőség van. Palócz Éva hozzáfűzte: az infláció a célon áll, hiába csökkenő a trend, egyelőre nem érdemes lépést tenni. Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője sem várja az egyhetes betéti eszköz kamatának további emelését. A következő hónapokban 3 százalék közelében, valamivel a jegybanki cél alatt alakulhat az infláció, 2020-ban 3,4 százalékra emelkedhet a fogyasztói árindex. Suppan Gergely hozzáfűzte: az üzemanyagárak alacsony bázisa miatt jövőre 3,7 százalékra gyorsulhat a pénzromlás üteme, áprilisban átmenetileg 5 százalék fölé szökhet az infláció.

Idén szintén 3,4 százalékos átlagos drágulási ütemmel számol Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője, ám szerinte jövőre lassúbb, 3,1 százalék lehet a pénzromlás. Az év hátralévő részében folytatódhat a dinamika csökkenése, ami augusztusban kezdődött. Ebben jelentős szerepe lesz az ingyenes parkolásnak, ami önmagában 0,2 százalékponttal mérsékli a fogyasztói árindexet. A K&H elemzője felhívta a figyelmet: még kérdéses, hogy meddig lesz ingyenes a jelentős dezinflációs hatású parkolás. Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője hangsúlyozta: a következő hónapokban a tavalyi magas bázis és a koronavírus-járvány miatti lanyhulás fékezi a pénzromlást. A szakértő hozzátette, hogy az elmúlt egy héten tapasztalt erősebb forintárfolyam a mérséklődő inflációval párhuzamosan elég lehet ahhoz, hogy az MNB decemberben változtasson a kommunikációján, de kamatvágásra még nem lehet számítani.