Az elmúlt évtizedben az tagállamai közül Magyarországon bővültek a kilencedik legnagyobb arányban a kutatás és fejlesztésre szánt bruttó hazai termékben(GDP) mért költések, így a tavalyi évben már megközelítőleg a 1,5 százalékát fordította hazánk erre a célra – derül ki az Eurostat friss publikációjából.
Az innováció egyik legfőbb hajtómotorjának a kutatás és fejlesztés területe számít, éppen ezért kifejezetten érdekes az Európai Unió statisztikai hivatalának kimutatása, amelyben az unió tagállamaiban erre költött összegeket bruttó hazai termék arányosan vették górcső alá a tavalyi év statisztikái alapján.
A hivatal által gyűjtött adatokból az derül ki, hogy
az EU tagállamai összesen 306 milliárd eurót költöttek a kutatás és fejlesztés erősítésére, amely a nemzetek össztermékének majdnem 2,2 százalékát tette ki.
A globális skálán ezzel a Kínában regisztrált 2 százalékos mutató körül helyezkedik el az európai költés, míg az Egyesült Államokban például 2,8 százalékot tett ez ki.
Ezzel párhuzamosan Magyarországon a bruttó hazai termék viszonylatában majdnem 1,5 százalékot költöttünk a kutatás és fejlesztés támogatására a 2019-es évben,
ezzel hazánk az unió középmezőnyében helyezkedik el Észtország(1,61 százalék) és Olaszország(1,45 százalék) között.
Az EU éllovasai ebben a tekintetben Svédország(3,39 százalék), Ausztria(3,19 százalék) és Németország(3,17 százalék) voltak a tavalyi évben. Ezzel szemben a vizsgált időszak sereghajtói Románia(0,48 százalék), Málta(0,61 százalék) és Ciprus(0,63 százalék) voltak.
Az Eurostat elmúlt tíz éves gyűjtéséből az is kiderül, hogy
Magyarországon 0,35 százalékponttal emelkedett a GDP arányos kutatás és fejlesztésre szánt összeg, ezzel a kilencedik legnagyobb arányban bővült és megelőzi az unióban mért 0,22 százalékpontos átlagos emelkedést.
A kontinensen az évtized legnagyobb ütemű bővülését Belgiumban mérték 0,89 százalékponttal a kutatásra szánt költésekben, majd nem sokkal utánuk következik Lengyelország(0,66 százalékpont) és Csehország(0,65 százalékpont).
