BUX 39,725.79
+0.79%
BUMIX 3,795.69
+0.02%
CETOP20 1,860.46
0.00%
OTP 8,504
+1.24%
KPACK 3,100
0.00%
0.00%
0.00%
+1.43%
-0.49%
ZWACK 18,300
0.00%
0.00%
ANY 1,585
+0.32%
RABA 1,090
-3.54%
0.00%
0.00%
0.00%
-1.40%
OPUS 174.8
+0.69%
-0.89%
0.00%
0.00%
+1.90%
OTT1 149.2
0.00%
0.00%
MOL 2,920
-0.21%
DELTA 39.35
-1.25%
ALTEO 2,350
+2.62%
0.00%
-0.79%
EHEP 1,275
-6.93%
0.00%
-1.89%
MKB 1,972
0.00%
0.00%
-0.38%
0.00%
0.00%
SunDell 42,000
0.00%
0.00%
0.00%
0.00%
-0.63%
-1.05%
+1.01%
GOPD 12,900
0.00%
OXOTH 3,700
0.00%
0.00%
NAP 1,270
-0.63%
0.00%
0.00%
Forrás
RND Solutions
Magyar gazdaság

Matolcsy: Eredményesen gazdálkodott a jegybank

A bizottság 10 igen és 5 nem szavazattal elfogadta az MNB 2019-es üzleti jelentését és beszámolóját.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) eredményesen, nyereségesen gazdálkodott 2019-ben – mondta Matolcsy György jegybankelnök éves meghallgatásán az Országgyűlés gazdasági bizottságában hétfőn.

A bizottság elfogadta az MNB 2019-es üzleti jelentésének és beszámolójának benyújtását 10 igen és 5 nem szavazattal.

Matolcsy György hangsúlyozta, hogy az MNB hozzájárult a magyar gazdaság növekedéséhez,

a világ jegybankjai között kivételes sikert ért el,

mert a középtávú célon belül tudta tartani az inflációt, amely átlagosan 3,4 százalékos volt tavaly, az Eurostat szerint is. Jelezte: az unió jegybankjai közül csak az osztrák ért el hasonló eredményt, semelyik másik nem teljesítette – még az Európai Központi Bank (EKB) sem – a saját maga által kitűzött inflációs célt.

Az infláció a láthatatlan veszély, ahol nincs infláció, ott nincs megtakarítás, és nagy bajban van a befektetői közösség is

– mondta. A képviselői kérdésekre közölte: nulla százalék körüli inflációval nem lehet gazdaságot működtetni, és megerősítette, a jegybank nem számol inflációt, azt a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) az Eurostat szerinti nemzetközi standardoknak megfelelően méri. Azt veszik adottnak, a jegybank azzal számol – tette hozzá.

Matolcsy György
Fotó: Soós Lajos / MTI

Ismertette: az MNB-nek 2019-ben 254,7 milliárd forint nyeresége volt, és 250 milliárd forintos osztalékot fizetett be a költségvetésbe, segítve a válságkezelést. Az aranytartalékon elért árfolyamnyereség adta a 2019-es év rekordnyereségének döntő részét, a kamatnyereség 50 milliárd forint volt. Egyetlen eredményt sem lehetett volna elérni a kormány, az Országgyűlés és a jegybank stratégiai szövetsége nélkül – hívta fel a figyelmet. Megjegyezte, hogy az eredmény felhasználásáról az igazgatóság dönt, amihez a kormány kéréseit tartják meghatározónak, a kormány pedig azt kérte, hogy fizessenek osztalékot.

Felvetésre rámutatott: azért állítják, hogy a Trianon utáni 100 év legsikeresebb évtizede zárult le 2019-ben, mert növekedés és az egyensúly egyszerre volt jelen, arra szavai szerint érdemes büszkének lenni, és „jó lenne megismételni”.

Visszautasította, hogy a jegybank mozgástere szűkült volna. A 2013-2019 között meghozott intézkedések egyértelműen tágítják 2020-tól az MNB mozgásterét a jegybankelnök szerint. Példaként említette, hogy a cseh jegybank mérlege a cseh GDP 62 százaléka, az EKB mérlege az eurózóna GDP-jének 54 százalékát teszi ki, és meredeken nő. Matolcsy György szerint ez világosan jelzi, hogy

mi megtehettük, hogy 24 százalékról 38 százalékra, és valószínűleg tovább vigyük fel a jegybank mérlegét.

Tágult az MNB mozgástere, mert helyes költségvetés-konszolidációra épülő, monetáris politikai fordulat történt – jelentette ki. A GDP jelentős visszaesése egyértelműen a járványnak, az egészségügyi válságnak tudható be. Ráadásul a koronavírus-válság a legerősebb pontjain ütötte meg a magyar gazdaságot: a beruházásoknál, az exportnál, és a turizmusnál. Innen azonban vissza lehet lépni, sajnos nem egy éven belül, hanem két év alatt – mondta.

Hangsúlyozta, hogy

a válságkezelés Magyarországon idáig sikeres volt, dobogós az unión belül.

Az MNB idén négyezermilliárd forinttal járul hozzá a magyar gazdaság, a költségvetés, a pénzügyi rendszer működéséhez. Ez az év vége felé közelebb lesz a GDP 9 százalékához.

Megismételte: a jegybanknak nincs árfolyamcélja, nem is lehet. Az inflációs célkövető rendszerben az egyetlen horgony a középtávú inflációs cél. Semmi más nem befolyásolja az MNB monetáris politikáját. Megjegyezte azt is, 1 százalékos árfolyamváltozás 0,1-0,2 százalékos inflációs változást okoz, mérik az árfolyamhatást, de nem tudják befolyásolni a piacon kialakuló dinamikákat, mozgásokat.

Árfolyamcélja sincs az MNB-nek ahogy eredménycélja sincs

– válaszolta a képviselők felvetésére.

Értesüljön a gazdasági hírekről első kézből! Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Kapcsolódó cikkek