Még nem lehet tudni, mire kell hetvenmilliárd

Mintegy 200 millió ­eurós hitelkeretről tárgyal az Euró­pai Beruházási Bankkal (EIB) a főváros, és az ­uniós pénzintézet legfelső vezető testülete, az igazgatótanács várhatóan még az idén jóváhagya – közölte a Világgazdasággal a Főpolgármesteri Hivatal. Ha ez bekövetkezik, az nem jelenti a forrás megnyitását, mivel előzetesen a kormánynak és a közgyűlésnek is jóvá kell hagynia.

A lapunknak adott tájékoztatás szerint az átszámítva mintegy 70 milliárd forintos kölcsönt a bank az október 30-i indikatív ajánlata szerint a következő kondíciókkal kínálja: 25 éves futamidő, háromhavi Bubor plusz 0,55 százalékos kamatfelár, ötéves türelmi idő az első lehívástól. Rendelkezésre tartási díj nincs, ami előrelépés az eddigi EIB-szerződésekhez képest, ezért az idén 60 millió forintot számítanak fel. Az is kiderült, hogy a szóban forgó új hitelkeret terhére tervezett fejlesztéseknek 2025 a határidejük. Ezeket az EIB 90 százalékban finanszírozná.

A 2025-ös végső dátum optimista vállalás a budapesti vezetés részéről, tekintve, hogy a még 2015-ben kötött, összesen 300 millió euró értékű EIB-hitelkeretek kétharmada máig felhasználatlan. Az euróárfolyam változása miatt most 109 milliárd forintra tehető teljes összegből 38,7 milliárd forintot hívtak le még 2019 májusában, vagyis a fennmaradó rész 70,3 milliárd forint. Ráadásul ezek az EIB-kölcsönök az idén december 29-ig élnek, utána már nem állnak Budapest rendelkezésére. A főváros a Világgazdaságnak azt állította, hogy a hitelszerződésekben foglaltaknak megfelelően az egész EIB-keretet lehívják az év végéig. Ennek elköltése lépcsőzetesen menne végbe, az aktuális budapesti költségvetésben tervezett felhasználás mintegy 41 milliárd, a fennmaradó 29 milliárd forint a következő évekre marad: 2021-ben 16,2, 2022-ben 8,4, majd 2023-ban 4,4 milliárd forintot költenének el.

Budapest szerint a 200 millió euró­ra azért van szükség, mert a 2015-ös EIB-hitelkereteket nagyrészt már folyamatban lévő fejlesztési feladatokhoz rendelték. Létezik egy melléklet, amely felsorolja ezeket a beruházásokat, ám informá­cióink szerint ezek többsége csúszik, az előkészítettségük pedig minimális. Jó példa erre a Blaha Lujza tér rekonstrukciója, ott a tervezés egy éve húzódik. A főváros saját bevallása szerint január óta mostanra sikerült felvázolni azokat az elveket, amelyek szerint korszerűsítenék a közterületet. További másfél évig is eltarthat, amíg az építkezés megkezdődik. A Lánchíd felújításának már zajlania kellene, de egyelőre még eredménye sincs a közbeszerzési eljárásnak.

Nem világos, hogy az eddigi kölcsönöket pontosan mire fordítja Budapest, és egyelőre az újnál is hasonló a helyzet. „A főváros elsősorban közösségi közlekedési járműbeszerzéseket és kapcsolódó infrastruktúra-fejlesztési beruházásokat, városmegújítási és -regenerációs, valamint zöldterület-fejlesztési projekteket tervez megvalósítani” – reagált az erre vonatkozó kérdésre a Főpolgármesteri Hivatal. A konkrétumokra a jövő évi költségvetés előterjesztéséig biztosan várni kell, az EIB-finanszírozású fejlesztések frissített listája addigra készül el.