A magyar államadósságkezelés több lábon áll

A magyar államadósságkezelés változatlanul stabil, több lábon áll és gördülékenyen működik – jelentette ki Varga Mihály pénzügyminiszter a tárca YouTube-oldalán közzétett tájékoztatójában.

Ennek eredményeként a jövő év nem rejt jelentős kockázatokat, sőt, azok esetleges felmerülésére is jelentős tartalékokkal rendelkeznek. A kormány változatlanul kitart az adósságkezelés eddig követett elvei mellett. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy

jövőre a központi költségvetés bruttó hazai termék(GDP) arányos adóssága 3,5 százalékos GDP-növekedéssel számolva már csökkenni fog, és mérséklődik az adósság devizaaránya, és a finanszírozásban tovább erősödik a hazai befektetők, mindenekelőtt a lakosság szerepe

- fűzte hozzá Varga Mihály.

Kiemelte: 2021-ben a nettó finanszírozási igény várhatóan 3332 milliárd forint lesz.

Ennek mintegy felét a forintkötvény piacról tervezi bevonni a kormány. Ebben a körben a mostaninál gyakoribb és nagyobb volumenű csereaukciókat terveznek a futamidő növelésére, illetve új, 30 éves zöld forintkötvény-kibocsátás szerepel a tervekben.

A lakossági állampapírok piaca jelenti a másik fő forrást, 2023-ra a 11 ezer milliárd forintos összértéket tervezik elérni.

A 2021-es finanszírozási tervet kedvezőbb keretek mellett tudták összeállítani, amire lehetőséget adott a költségvetés jó teherviselő képessége, valamint az, hogy az adósságportfólió futamidejének célzott növelésével a 2021-es adósságlejáratok csökkentek. Továbbá az is, hogy

a novemberi eurókötvény-kibocsátás a nemzetközi devizalejáratokat teljesen előfinanszírozta, ami kifejezte a magyar gazdaságpolitika iránti erős befektetői bizalmat is

- mondta a pénzügyminiszter.

A kormánynak meg kellett találnia a módját, hogy azonnali támogatást nyújtson a munkahelyek megőrzéséhez, a nehéz helyzetbe került cégek megmentéséhez, emellett segítse a gazdaság szereplőit abban, hogy felkészüljenek a járvány utáni helyzetre. Mindezeket a célokat szolgálja a Gazdaságvédelmi akcióterv, amire a kormány korábban nem látott mértékű, a GDP mintegy 28 százalékát kitevő pénzösszeget mozgósít – ismertette a pénügyminiszter.

Így saját forrásból tudják biztosítani a válságkezelés fedezetét

- mondta a tárcavezető.

Az elmúlt években az államháztartás hiánya jelentősen csökkent, így a maastrichti-adósságráta a 2010-es 80 százalékról tavaly év végére 65,4 százalékra csökkent. Az állam külföld felé fennálló adósságát a GDP 56 százalékát meghaladó 2010-es mértékről 2019 végére 34 százalék alá csökkentették. A teljes államadósságon belüli devizaarány is mérséklődött. Mindez úgy valósult meg, hogy megőrízték az államháztartás stabilitását, és tovább javult az ország nemzetközi pénzügyi megítélése – mondta a politikus.

A tárca azzal számol, hogy az idén a GDP 6,4 százalékkal csökken az év egészében, a hiány a GDP 9 százaléka körül alakul, az adósságszint pedig 80 százalékra emelkedhet. Megjegyezte: bár ezutóbbi magas érték, messze elmarad azonban görög (207 százalék), az olasz (160 százalék), a portugál (135 százalék) vagy a francia (116 százalék) arányoktól. A cél a következő években is a költségvetési hiány ás az adósság csökkentése.