Az észszerű zöldítés támogatja a gazdaságot
R. P. | Az ambiciózus, ám reális klímacélok a beruházásokon, a növekvő versenyképességen és a kutatás-fejlesztésen keresztül kifejezetten kedvezők lehetnek a gazdasági növekedés szempontjából – mondta a Világgazdaság kérdésére Regős Gábor, a Századvég makrogazdasági csoportjának vezetője. A károsanyag-kibocsátás csökkenésével járó kedvező élettani hatásoknak köszönhetően szintén nőhet a gazdaság teljesítménye. A szakértő azonban figyelmeztet: a túlzott elvárások miatt a termelés más országokba költözhet, ami a GDP csökkenésével járhat.
Egyelőre kérdéses, Magyarország hogyan tervezi elérni az uniós klímacélokat. Az energiamix átalakítására, az ipar kibocsátásának csökkentésére és a háztartások fogyasztásának visszafogására egyaránt szükség lehet, kérdéses, melyikre mekkora hangsúlyt fektetnek. Lukács András, a Levegő Munkacsoport elnöke lapunk kérdésére hangsúlyozta: az üveghatású gázok kibocsátásának 1990-hez képest 55 százalékos csökkentése 2030-ra, valamint a 2050-es klímasemlegesség elérése csupán politikai akarat kérdése, ennek sem az EU-ban, sem Magyarországon nincs leküzdhetetlen nemzetgazdasági vagy technológiai akadálya. Mivel a klímacélok és a levegőminőség javítása érdekében azonos lépésekre van szükség, ezek szorosan összefüggenek. Lukács András várakozása szerint az üveghatású gázok kibocsátása mindenképpen csökken: az a kérdés, hogy a kormányzati zöldítő intézkedéseknek köszönhetően vagy a szélsőséges időjárás miatt kialakuló károk következtében.
Az Országgyűlés elfogadta a klímaegyezményt, amelyben Magyarország vállalja, hogy 2050-re eléri a klímasemlegességet – mondta Botos Barbara, az Innovációs és Technológiai Minisztérium helyettes államtitkára a Race to Zero elnevezésű fórumon. A törvény alapján 2030-ig 21 százalékra kell növelni a megújuló energiaforrások arányát az energiamixben, és az 1990-eshez képest 40 százalékkal kell csökkenteni a szén-dioxid-terhelést. Ennek érdekében a kormány zöldállamkötvény kibocsátását tervezi, és támogatja a cégek energetikai fejlesztéseit. Botos Barbara hozzátette: 1990-hez képest most 33 százalékkal kisebb Magyarország szén-dioxid-kibocsátása. Ha az iparosodás előtti időszakhoz képest a globális átlaghőmérséklet 1,5 Celsius-fok helyett 2 Celsius-fokkal emelkedik az évszázad végéig, az súlyos következménnyel járhat – hívta fel a figyelmet Kaya Axelsson, a University of Oxford klímaváltozás-intézetének kutatója. Mintegy két és félszer gyakrabban szembesülhetünk extrém időjárási körülményekkel, kétszer-háromszor több állatfaj pusztulhat ki, és a világtengerek szintje 40 centiméter helyett 46 centiméterrel nőhet.
