BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Az észszerű zöldítés támogatja a gazdaságot

R. P. | Az ambiciózus, ám reális klímacélok a beruházásokon, a növekvő versenyképességen és a kutatás-fejlesztésen keresztül kifejezetten kedvezők lehetnek a gazdasági növekedés szempontjából – mondta a Világgazdaság kérdésére Regős Gábor, a Századvég makrogazdasági csoportjának vezetője. A károsanyag-kibocsátás csökkenésével járó kedvező élettani hatásoknak köszönhetően szintén nőhet a gazdaság teljesítménye. A szakértő azonban figyelmeztet: a túlzott elvárások miatt a termelés más országokba költözhet, ami a GDP csökkenésével járhat.

Egyelőre kérdéses, Magyarország hogyan tervezi elérni az uniós klímacélokat. Az energiamix átalakítására, az ipar kibocsátásának csökkentésére és a háztartások fogyasztásának visszafogására egyaránt szükség lehet, kérdéses, melyikre mekkora hangsúlyt fektetnek. Lukács András, a Levegő Munkacsoport elnöke lapunk kérdésére hangsúlyozta: az üveghatású gázok kibocsátásának 1990-hez képest 55 százalékos csökkentése 2030-ra, valamint a 2050-es klímasemlegesség elérése csupán politikai akarat kérdése, ennek sem az EU-ban, sem Magyarországon nincs leküzdhetetlen nemzetgazdasági vagy technológiai akadálya. Mivel a klímacélok és a levegőminőség javítása érdekében azonos lépésekre van szükség, ezek szorosan összefüggenek. Lukács András várakozása szerint az üveghatású gázok kibocsátása mindenképpen csökken: az a kérdés, hogy a kormányzati zöldítő intézkedéseknek köszönhetően vagy a szélsőséges időjárás miatt kialakuló károk következtében.

Az Országgyűlés elfogadta a klímaegyezményt, amelyben Magyarország vállalja, hogy 2050-re eléri a klímasemlegességet – mondta Botos Barbara, az Innovációs és Technológiai Minisztérium helyettes államtitkára a Race to Zero elnevezésű fórumon. A törvény alapján 2030-ig 21 százalékra kell növelni a megújuló energiaforrások arányát az energiamixben, és az 1990-eshez képest 40 százalékkal kell csökkenteni a szén-dioxid-terhelést. Ennek érdekében a kormány zöldállamkötvény kibocsátását tervezi, és támogatja a cégek energetikai fejlesztéseit. Botos Barbara hozzátette: 1990-hez képest most 33 százalékkal kisebb Magyarország szén-dioxid-kibocsátása. Ha az iparosodás előtti időszakhoz képest a globális átlaghőmérséklet 1,5 Celsius-fok helyett 2 Celsius-fokkal emelkedik az évszázad végéig, az súlyos következménnyel járhat – hívta fel a figyelmet Kaya Axelsson, a University of Oxford klímaváltozás-intézetének kutatója. Mintegy két és félszer gyakrabban szembesülhetünk extrém időjárási körülményekkel, kétszer-háromszor több állatfaj pusztulhat ki, és a világtengerek szintje 40 centiméter helyett 46 centiméterrel nőhet.

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.