Szigorúan szabályozná a technológiai óriásvállalatok működését az Európai Unióban az a két törvénytervezet, amelyet ma ismertetett Margrethe Vestager, az Európai Bizottság digitális korszakért felelős alelnöke és Thierry Breton belső piaci biztos. A digitális szolgáltatási, illetve a digitális piaci törvények lehetővé teszik, hogy a versenyjogi szabályok megsértése esetén akár a bevételük 6-10 százalékát kitévő büntetést szabjanak ki az érintett cégekre, amelyeket ki is tilthatnak a 27-ek piacáról, ha jelentős és sorozatos törvényszegéseket követnek el, és ezzel veszélyeztetik az uniós állampolgárok biztonságát.
A javaslat szerint a legnagyobb – 45 milliónál több felhasználóval rendelkező – cégeknek afféle internetes „kapuőr” szerepet kell betölteniük, vagyis felelősek azért, ami az oldalukon megjelenik. Ezért elvárják tőlük, hogy tegyenek többet az illegális tartalmak – például a gyűlöletbeszéd, a dezinformáció és a manipuláció – kiszűréséért. A tervezet azt is előírja, hogy az érintett vállalatoknak részletezniük kell az oldalukon megjelenő politikai hirdetéseket és azoknak az algoritmusoknak a paramétereit, amelyek alapján az információkat rangsorolják és ajánlják.
A kisebb cégek kötelezettségei a felhasználók számától, az árbevételtől és a piaci eléréstől függően változnak, vagyis minél nagyobb egy vállalat, annál több előírásnak kell megfelelnie.
A cél nem csupán a nagy tech vállalatok megregulázása, hanem az is, hogy megakadályozzák a versenyhelyzetet ellehetetlenítő domináns cégek kialakulását, mint amilyen például a Google.
A digitális piacok törvénye nagyobb hatalmat ad majd Brüsszelnek a versenyjogi törvények gyorsabb és hatékonyabb betartatásához, többek között előírja, hogy az óriásvállalatoknak előre jelezniük kell az EU-nak a tervezett összeolvadásokat és felvásárlásokat. Az EB eddigi trösztellenes lépései, valamint a versenyhatósági büntetések nem érték el a kívánt hatást, Brüsszel ezért folyamodott ehhez a módszerhez, hogy átvehesse a kezdeményező szerepet a digitális piaci trendek alakításában.
A két törvény elfogadása ugyanakkor nem lesz egyszerű. Jóvá kell hagyniuk őket a nemzeti törvényhozásoknak és az Európai Parlamentnek is, és a tagállamok egy része még ennél is szigorúbb szabályozást követel. A Reuters szerint ezért elképzelhető, hogy hónapokat vagy akár éveket kell majd várni a folyamat lezárására.
Ha azonban életbe lép a két jogszabály, akkor az amerikai tech óriások – az Amazon, az Apple, a Facebook, az Alphabet – rákényszerülnek eddigi gyakorlataik megváltoztatására, és ez szakértők szerint forradalmasíthatja a piacot. Mások aggódnak, hogy a szigorítás a céllal ellentétes hatást ér majd el, és ahelyett, hogy segítené, fékezi az innovációt.
