Mágnesként vonzza a Nyugat a román vendégmunkásokat

K icsit sem szegi a romániai munkavállalók kedvét az országban tomboló koronavírus-járvány, az otthoninál lényegesen kedvezőbb jövedelem reményében minden lehetőséget megragadnak, hogy élvezhessék a nyugat-európai bérszínvonal minden létező előnyét. Emlékezetes példa volt erre többek között, amikor idén áprilisban több ezer spárgaszedő vendégmunkás utazott el Németországba, holott Romániában akkor teljes kijárási tilalom és lezárás volt érvényben. Bár a világjárvány miatt foganatosított korlátozásoknak betudhatóan idén lényegesen kevesebben látogattak haza a karácsonyi ünnepekre, mint az előző években, a számuk így is magas volt. Mindez azzal magyarázható, hogy Spanyolország, Franciaország, Olaszország és Németország nemrég lekerült a Romániához képest fertőzöttebbnek számító államok listájáról, így ezekből az országokból karanténmentesen, tesztkötelezettség nélkül lehet beutazni. (Ellentétben például Magyarországgal, ahol magasabb a százezer főre eső fertőzöttek száma Romániához képest.) Márpedig ezekben a nyugat-európai országokban él a legtöbb romániai vendégmunkás, akiknek a száma a bukaresti hatóságok becslése szerint szerte a nagyvilágban mintegy 5,6 millióra tehető.

Egyébként egy decemberben készült felmérés arra világít rá, hogy miközben a romániai lakosság túlnyomó többsége tetemes veszteségként könyveli el honfitársai külföldre vándorlását, addig a legtöbben egyszerűen nincsenek tisztában azzal, hogy mekkora összegeket utalnak haza minden évben a vendégmunkások, vagy erősen alábecsülik ennek volumenét és jelentőségét. Holott tény, hogy a mezőgazdaságban vállalt idénymunkáik miatt odahaza némi gúnnyal csak eperszedőkként emlegetett, külföldön élő románok ebben az évben is kétszer annyi kemény valutát küldtek haza, mint amennyit a külföldi befektetők pumpáltak az országba. A Román Nemzeti Bank (BNR) adatai szerint 2020 első nyolc hónapjában együttesen 2,28 milliárd eurót utaltak haza a külföldön élő és dolgozó román állampolgárok. Eközben ugyanebben az időszakban kevesebb mint egymilliárd eurónyi közvetlen külföldi tőkebefektetés áramlott az országba, az anyavállalatok által a romániai leányvállalatoknak nyújtott kölcsönökkel együtt pedig ez az összeg 1,4 milliárd euróra rúg.

A Világbank számításai szerint 2019-ben a külföldön élő románok 7,2 milliárd dollár értékben küldtek haza pénzt, ami Románia össztermékének (GDP) 3 százalékát tette ki. A járvány miatt az idei összeg azonban meg sem közelíti a megszokottat. Eközben a bukaresti jegybank statisztikái arról árulkodnak, hogy az eperszedők 2017-ben 3,79 milliárd, 2016-ban pedig 3,15 milliárd eurót juttattak haza (az eltérő összegek a különböző intézmények számítási módszertanából adódnak). A román vendégmunkások által hazautalt pénzösszeg tekintetében Románia immár a második helyen szerepel az Európai Unió tagállamai között az Eurostat kimutatása szerint. Az EU statisztikai hivatalának adataiból kitűnik, hogy 2018-ban mintegy hárommilliárd eurót küldtek haza családjuknak a kitelepedett románok, ennél nagyobb összeget csak a kivándorolt portugálok juttattak a szülőföldjükre: 3,6 milliárd eurót.