A lengyel jegybank a várakozásoknak megfelelően változatlanul hagyta tegnap 0,1 százalékos kamatát, a zloty azonban 1 százalékot, 4,49 fölé gyengült napon belül az euró ellenében.
A bank megerősítette, hogy nem aggódik az inflácó miatt, ugyanakkor egyes elemzők várakozásainak megfelelően jelezte: nincs ínyére, hogy túl erős a zloty.
Noha a novemberi 3 százalékos inflációs gyorsbecslés továbbra is meghaladja a 2,5 százalékos inflációs célt, és a maginfláció 4,2 százalékos, a tendenciákat biztatónak ítélte a jegybank.
A járvány két hulláma közötti időszakban az árak növekedése átmenetileg lelassult, így feltételezhető, hogy a jelenlegi korlátozó intézkedések feloldása után is jelentősen mérséklődik majd az Adam Glapinski jegybankelnök szerint a következő negyedévben elérhetők lesznek a cél alatti szintek.
A jegybank a pandémia második hulláma okozta gazdasági visszaesés ellenére nem növelte a kötvényvásárlási keretét sem. Az elemzők feltételezik, hogy a korlátozások feloldása után a gazdasági folyamatok viszonylag gyorsan normalizálódnak. Az előrejelzéseik szerint a zloty jövőre 4 százalékkal is erősödhet az euróval szemben, visszatérve a járvány előtti szintekre.
A jegybank ugyanakkor közleményében jelezte, úgy véli:
a válság és a monetáris enyhítés ellenére túlzottan erős zloty hátráltatja a gazdaság felépülését.
Ebből kiolvasható, hogy a bank túlzottnak tartja az elmúlt hetek zlotyerősödését. November a zloty mellett a cseh korona és a forint számára is az elmúlt évek legjobb hónapjának számít. A korona 2008 óta, a zloty 2012 óta a legnagyobb havi nyereségét érte el.
Ez főként annak köszönhető, hogy pozitív hírek érkeztek a koronavírus elleni oltásokról, valamint annak, hogy az amerikai elnökválasztás eredményét sok közgazdász a világgazdaság számára kedvezőnek ítéli, ami arra ösztönözte a befektetőket, hogy visszatérjenek a kockázatosabb eszközökhöz.
Ugyanakkor a gazdasági és a pénzügyi előrejelzések szempontjából egyaránt kockázatot jelent, hogy Lengyelország és Magyarország vétóval fenyegeti az európai uniós költségvetés és a helyreállítási alap elfogadását, mert nem ért egyet azzal, hogy a kifizetéseket jogállamisági feltételekhez kötnék. Ha a december 10–11-i EU-csúcson sem sikerül megállapodni, az ronthatja a gazdasági kilátásokat az unióban és Lengyelországban, Magyarországon is, elemzők szerint ez ismét nyomást helyezhet a régió fizetőeszközeinek árfolyamára.
