A magyarországi autókereskedelem tavaly 18,5 százalékot esett vissza a 2019-es eredményhez képest, Nyugat-Európában azonban átlagosan ennél is nagyobb, 25 százalékos csökkenés volt a piacokon. A nagycsaládos és az elektromos autókra vonatkozó vásárlási támogatás segítette a piacot, az utóbbi azonban később vissza is vetette.
„Másfél nap alatt kimerült az elektromos autók vásárlását támogató pályázat, amely lendületet adott a piacnak a nyár folyamán. A nagy népszerűség miatt arra számított a lakosság zöme, hogy a tárca újranyitja a támogatást, és kivárt.
Ez azonban máig nem történt meg, így számításaink szerint nagyjából tízezer potenciális vásárló várakozik, miközben tavaly háromezer e-autót értékesítettek a kereskedők” – mondta a Világgazdaságnak Gablini Gábor, a Gépjármű Márkakereskedők Országos Szövetségének (Gémosz) elnöke. Ez az idei évre is hatással van. A kormányzat kijelentette, hogy elkötelezett a közlekedés zöldítése mellett, kérdés, hogy ehhez a szándékhoz mikor társul újabb támogatás, addig ugyanis áll a piac. A Gémosz elnöke az e-autó-vásárlás támogatását a nagycsaládosokéhoz hasonlóan oldaná meg, az utóbbi ugyanis egy hároméves periódust ölel fel, vagyis nincsenek hullámzó rohamok, hanem kiegyensúlyozott a kereslet.
Gablini Gábor meglátása szerint
az idei év nem lesz elegendő a piac normalizálódásához, ugyanakkor nagy eredmény, hogy tavaly egyetlen autókereskedésnek sem kellett végleg bezárnia a járvány miatt,
a szakma megtartotta a dolgozóit, és a szektor nem szorult állami támogatásra, sőt, a tavaszi korlátozások lazítása után jelentős bevételt termelt az ország gazdasága számára. Várakozása szerint tavasszal megvalósulhat a tavaly elhalasztott vásárlások jelentős része. Az SUV-k népszerűsége tovább nőhet, ahogy az alternatív hajtású járműveké is – tette hozzá.
A reális cél 2021-re szerinte 10-15 százalékos bővülés, a drágulásra pedig továbbra is az árfolyam alakulása van a legnagyobb hatással, a gyártók fejlesztései messze nem mozdítanak akkorát az árakon.
Tavaly önmérsékletet tanúsított az autóipar, és nem emelte a költségek növekedésével arányosan az árakat, ezért az idén várható további drágulás, ennek mértékét azonban most még nem lehet megjósolni.
Csaknem 17 százalékos visszaesést szenvedett el tavaly az importból származó használt autók piaca, alig haladta meg a 130,4 ezret a hazai forgalomba állított ilyen személyautók száma. Ez a csökkenés azonban nem írható kizárólag a járvány számlájára, ugyanis évek óta problémát okoz a forgalombahelyezési eljárás hosszúsága, amely akár három-öt hét is lehet. Ehhez még hozzáadódott, hogy a nyáron húsz vizsgabiztossal kevesebben dolgoznak a fővárosi hivatalnál, és a járvány miatt a kormányhivatalok is rövidebb ideig tartanak nyitva. Mindez odáig vezetett, hogy egy forgalomba helyezés akár két-három hónapig is eltarthat – ismertette a Világgazdaságnak Fojt Attila, a Magyar Gépjármű-kereskedők Országos Egyesületének elnöke.
Mint elmondta, sok budapesti kereskedő a helyzet tarthatatlansága miatt vidéken helyezte forgalomba a járműveket, ennek következtében országossá vált, hogy egy-másfél hónapba telt az eljárás. Emiatt a kereskedőknek tetemes a többletköltségük.
„A helyzet idén év elején sem jobb, ha valaki a napokban jelzi a budapesti kormányhivataloknak forgalombahelyezési szándékát, az április végére kap időpontot.
Ez az egyesületünk véleménye szerint elfogadhatatlan, az érintett hatóságokkal történő egyeztetéseink következtében reményeink szerint az év első felében megoldják ezt a problémát” – emelte ki Fojt Attila.
Az idén vélhetően normalizálódik a helyzet, és növekedni fog a hazai értékesítés. Nagy hatással lehet azonban a piacra, hogy tavaly csökkent az új autók eladása, így kevesebb beszámított csereautó került a piacra, s ugyanebből kifolyólag a nyugati használtautó-piacon is kisebb a kínálat. Ezen a területen tavaly 25,6 százalékos volt a visszaesés. Drágulásra is lehet számítani:
tavaly 4-5 százalékos volt az áremelkedés, ami főként a forintárfolyam számlájára írható, de a drágulás még nem érte el a tetőpontját, Fojt Attila szerint idén tavasszal fog csúcsosodni, további 3-5 százalékos áremelkedés várható.
A tavaszi sokk után a vártnál jobban alakult az autóipar tavalyi eredménye, a nagyjából két hónapos kiesés után a nyáron újabb megrendelések érkeztek, majdnem az összes gyár a kapacitásai határán teljesített, némelyik – szombati műszakok beállításával – még fölötte is. Mindez a nagy gyártók beszállítói körébe tartozó kkv-kra is kihatott – mondta a Világgazdaságnak Kilián Csaba, a Magyar Gépjárműipari Egyesület ügyvezető főtitkára. Összességében 5-10 százalékos lehetett a tavalyi visszaesés 2019-hez képest. A tavalyi árbevételekről pontos adatok még nincsenek, de az egyesület tagszervezetei körében készített decemberi felmérés szerint a cégek harmada valószínűleg növekedést ért el tavaly. A legjobb helyzetben az alternatív hajtással foglalkozó gyártócégek vannak, bőséges a megrendelésállományuk, amely a következő években akár a többszörösére is nőhet.
A járvány ellenére sokan nem mondtak le a beruházásaikról, a cégek próbálják növelni versenyképességüket és a kutatás-fejlesztési kapacitásaikat is.
A kkv-k egyre modernebb berendezésekkel dolgoznak, mind több ipar 4.0-s, IoT-, digitalizációs és robotizációs beruházást valósítanak meg. Az év második felében a korábbi dolgozóik zömét visszavették, sőt a bérelt munkaerőt is, és többeknél munkaerőhiány is mutatkozott. Kilián Csaba várakozásai szerint az idén tovább erősödik a piac, a rendelésállomány alapján növekedésre lehet számítani, az új beruházások új munkaerőt vonzanak majd, és vélhetően nagy szükség lesz külföldi munkavállalókra is a későbbiekben. Várhatóan márciusban indulnak a következő uniós pályázatok, amelyek újabb modernizációs lehetőséget teremtenek a cégek számára. Fogadókészség is van, miután már tavaly tetemes mértékű támogatással éltek az iparág szereplői. A járvány miatt a nagyvállalatok elkezdték újragondolni a beszállítói láncot, ami nagy lehetőséget kínálhat Kelet-Közép-Európának a következő időszakban.
