Az elektronikus eszközöket minden évben egyre gyorsabban cseréljük új modellekre. A laptopok, telefonok és táblagépek új verziói kerülnek folyamatosan forgalomba, a fogyasztók igyekeznek a haladással lépést tartani, hogy készülékeik a legfejlettebb funkciókkal rendelkezzenek.
A régi készülékek pedig a szemétlerakókban végzik.
A növekvő mennyiségű elektronikus hulladék egyre nagyobb problémát okoz világszerte: 2019-ben rekordmennyiségű, 53,6 millió metrikus tonna e-hulladék keletkezett
az Egyesült Nemzetek Szervezete Egyetemének (UNU) az ENSZ kutatási és tudományos intézménye által közzétett felmérése szerint. Az előrejelzések szerint a globális e-hulladék mennyisége az évtized végére eléri a 74 millió tonnát.
A szemétdombokon felhalmozódó elektronikai készülékekben található veszélyes, mérgező vegyi anyagok súlyos környezeti problémát jelentenek, és az ártalmatlanításuk csak szakszerű hulladékkezelési eljárással lehetséges.
Ezért nem helyes az elektromos berendezéseket szabad települési hulladékként kezelni, hanem szelektíven kell gyűjteni, hogy újrahasznosíthatók, ártalmatlaníthatók legyenek, megelőzve a környezeti károkozást. Annak ellenére, hogy a probléma világszerte ismert,
e-hulladékból keveset hasznosítanak újra: 2019-ben mindössze a 17,4 százalékát, mintegy 9,3 millió tonnát.
A szakértők szerint a megoldás az elektronikai gyártók üzleti modelljének radikális átalakítása lehet.
A legújabb technológiák megvásárlása helyett az általunk használt eszközöket a gyártók bérbe adhatnák, ezzel szolgáltatásnyújtásra térnének át az eszközök újrafelhasználása érdekében – mondta Ruediger Kuehr, az UNU Fenntartható ciklus programjának igazgatója és a Global E-waste Monitor egyik szerzője.
Az elektronikai szektor „dematerializációjával” Kuehr szerint a gyártók megtartanák a termékek tulajdonjogát, így az újrafelhasználás felelőssége a fogyasztókról a vállalatokra terelődne, amelyek az anyagokat és alkatrészeket felhasználhatnák az új termékeikhez.
Sok esetben a vállalatok maguktól térnek át a környezetvédelemre, ennek oka az, hogy a fenntarthatósági kötelezettségvállalások jót tesznek a márkájuknak.
Az elektronikus eszközök gyártásához felhasznált nem megújuló források csökkenése is változtatásra ösztönzi a gyártókat.
Azok a vállalatok, amelyek már most alkalmazzák a körforgásos gazdasági modellt, társaiknál előrébb járhatnak, és előnyre tehetnek szert, amikor a gazdaság elmozdul az újrahasznosítás irányába
– mondta Laura Kelly, a Nemzetközi Környezetvédelmi és Fejlesztési Intézet (IIED) fenntartható piacok kialakításáért felelős csoportjának igazgatója. Ennek ellenére a cégek egyelőre maguktól nem állnak át a körforgásos gazdasági modellre, így az elektronikai ipar dematerializációja kormányzati beavatkozást igényelhet. Rendelettel kötelezhetik majd a gyártókat, hogy vállalják termékeik ártalmatlanításának költségeit, míg állami támogatással épülhetnének szétszerelő és újrahasznosító üzemek Blair Fix politikai közgazdász szerint.
