Ha április első felében megkezdődik a gazdaság nyitása, az idei második negyedévben 11 százalékkal nőhet a bruttó hazai termék (GDP) 2020 azonos időszakához képest
– mondta a Világgazdaság kérdésére Regős Gábor, a Századvég makrogazdasági csoportjának vezetője. A kalkulációban feltételezik, hogy húsvét után nem sokkal kinyithatnak a március elején bezárt boltok, majd néhány héttel később a november óta zárva tartó üzletek is. A szakértő idén 4 százalékos, jövőre pedig 5,1 százalékos GDP-növekedéssel kalkulál. Török Zoltán, a Raiffeisen Bank vezető elemzője felhívta a figyelmet:
a feldolgozóipar tavaly tavasszal bezuhant, idén viszont nem kell az ellátási láncok megszakadásától tartani, ami a GDP-re is kedvező hatással lehet.
A másik nagy előrelépő az állami szolgáltatások köre lehet, amelynek szintén jelentős esést kellett elkönyvelnie egy évvel ezelőtt. A Központi Statisztikai Hivatal ezzel kapcsolatban nemrég a korábbinál részletesebb adatokat közölt, amelyekből kiderült, hogy az állami szolgáltatásokat elsősorban a humán egészségügyi, szociális ellátás alágazat húzta le – mintegy 31,8 százalékkal csökkent a teljesítménye 2020 második negyedévében.
Fokozatos nyitás várható a magyar gazdaságban, ahogy növekszik az átoltottság, úgy oldhatják fel lépésről lépésre a korlátozásokat
– mutatott rá a Raiffeisen Bank szakembere. A tényleges nyitáshoz azonban a vírus terjedésének lassulását kellene mutatniuk az adatoknak, akkor lenne megelőzhető, hogy újra korlátozások bevezetésére kényszerüljünk – tette hozzá Török Zoltán. Regős Gábor hangsúlyozta:
a gazdaság szempontjából a mielőbbi nyitás lenne a kedvező.
A szolgáltatások védettséghez kötése viszont hátráltathatja a talpra állást, különösen, hogy egyelőre alacsony az átoltottság, és a vakcinát inkább az alacsonyabb vásárlóerőt képviselő idősebb korosztály kapta meg tömegesen. A Századvég elemzője fokozatos nyitásra számít. A növekedésre veszély lehet, ha túlzottan sok cég szűnik meg a szórakoztatóipari szektorban. A szakértő hangsúlyozta: a sajtóban megjelent egyharmados vendéglátóipari vállalati csődarány túlzás, de mindenképpen számottevő lesz a cégek megszűnése.
Optimistábbak lettek az ipari szereplők
Márciusban 91,1 pontra emelkedett a gazdasági hangulatindex (ESI) értéke Magyarországon a februári 89,3 pontról – derült ki az Európai Bizottság adataiból. A foglalkoztatottsági index 104,2 pontról 102,1 pontra mérséklődött. Az ESI 40 százalékát ipar mínusz 8,4 pontos értéke ugyan jobb a februári mínusz 10,5 pontnál, ám érdemben elmarad a januári mínusz 6,5 ponttól. A 30 százalékos súlyú szolgáltatásoknál viszont éppen ellentétes folyamatot láthatunk, márciusban mínusz 25,7 pontot mértek a szektorban. A fogyasztói bizalom és az építőipar részindexe javult, a kiskereskedelemben stagnálást mutattak ki.
