Egyre gyanúsabb Von der Leyen viselkedése — nem néz a szemébe azoknak a vezetőknek, akiktől hatalmas összeget követel Európa védelmére
Az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen elhalasztotta a brit miniszterelnökkel, Keir Starmerrel tervezett találkozóját a brazíliai COP30 klímacsúcson – számolt be a Financial Times.
A politikusok állítólag azt szerették volna megbeszélni, hogy London milyen módon vesz részt az Európai Unió védelmi programjaiban.
A brit vezető azért kérte a találkozót, hogy panaszt tegyen az EU azon követelése miatt, hogy az Egyesült Királyság fizessen be 6,5 milliárd eurót
– közölte a Financial Times.
Az Európai Bizottság azonban azt állította, hogy a találkozó csak az ütemtervek eltérése miatt nem jött létre. A Financial Times szerint Von der Leyen döntése, hogy ne találkozzon Starmerrel, Brüsszel növekvő óvatosságát jelezheti a volt EU-taggal szemben.
Korábban a brit fegyveres erők volt vezetője, Nicholas Houghton az „orosz fenyegetés” miatt a védelmi költségvetés növelésére szólított fel — közölte a brit Express lap. A Lordok Házában tartott vitán megjegyezte, hogy Oroszország mobilizált fegyveres erőkkel, számos stratégiai előnnyel, valamint a kihívásokhoz alkalmazkodó gazdasággal fog rendelkezni.
A NATO – és különösen Nagy-Britannia – továbbra is elsőbbséget ad a szociális ellátásoknak, nem pedig a nemzetbiztonságnak
– hangsúlyozta Houghton. A politikus aggodalmát fejezte ki a védelmi szektor finanszírozásának helyzetét értékelve, amelyet egyenesen „szörnyűnek” nevezett.
Szokatlan, kiszámíthatatlan döntéseket hoz Ursula von der Leyen
Ahogy korábban megírtuk, az Európai Bizottság saját költségvetési javaslatának módosítását javasolja, ami rendkívül szokatlan – és a kulcsfontosságú parlamenti pártok nyomására adott válasz – derül ki a Politico által megtekintett dokumentumból. Azzal, hogy enged a kényes kérdésekben, a bizottság célja, hogy minden tiltakozás ellenére átnyomja az EU finanszírozására szolgáló 1,8 milliárd eurós tervet.
Az új költségvetéshez a parlament jóváhagyása szükséges, mielőtt 2028-ban hatályba lépne.
De mi változna konkrétan?
A Parlament ellenzi a bizottság többéves pénzügyi kerettervét, amely fontos változtatásokat tartalmaz a regionális és mezőgazdasági kifizetésekben, amelyek a teljes költségvetés mintegy felét teszik ki.
Az európai parlamenti képviselők többsége azt állítja, hogy a javasolt reformok kivonják a parlamentet és a regionális vezetőket a döntéshozatalból, és túl sok hatalmat adnak a nemzeti kormányoknak. A panaszok kezelésére a bizottság javaslata arra kötelezné a kormányokat, hogy a nemzeti tervek teljes összegének 10 százalékát mezőgazdaságra költsék. Ez kiegészíti a gazdálkodóknak szánt 300 milliárd eurós közvetlen finanszírozást, amelyet már az eredeti, júliusi javaslat is tartalmazott.
Egy másik vitatott pont a bizottság javaslatában, amely a regionális és a mezőgazdasági költségvetést egyetlen, a nemzeti kormányok által kezelt pénzügyi alapba vonná össze – amelyek jelentős mozgásteret kapnának a pénz elköltésének módját illetően. Ez felháborodást váltott ki a polgármesterek és a regionális vezetők körében, akik attól tartanak, hogy nem lesz beleszólásuk az alapok elköltésébe. A probléma megoldása érdekében az EU végrehajtó hatalma most azt javasolta, hogy
a regionális vezetők kapjanak nagyobb hatalmat a pénz elköltésének meghatározásában – többek között azáltal, hogy helyet biztosítanak nekik a nemzeti kormányok és a bizottság tisztviselői közötti kulcsfontosságú tervezési üléseken.
További engedményként a bizottság garanciákat javasolt annak a kockázatnak a csökkentésére, hogy a nemzeti kormányok megnyirbálják a fejlettebb régióknak nyújtott kifizetéseket. Ez kiegészíti a szegényebb területeknek nyújtott kifizetésekre vonatkozó, júliusban bejelentett 218 milliárd eurós garanciát.
