BUX 38,644.57
-1.50%
BUMIX 3,853.23
+0.02%
CETOP20 1,945.79
-0.35%
OTP 8,530
-5.33%
KPACK 3,100
0.00%
0.00%
0.00%
-1.40%
+0.42%
ZWACK 17,450
+0.29%
0.00%
ANY 1,600
-0.62%
RABA 1,145
-1.72%
0.00%
-3.62%
-1.35%
+0.47%
0.00%
-5.14%
-1.90%
0.00%
-0.54%
OTT1 149.2
0.00%
-2.24%
MOL 2,560
+2.24%
+0.77%
ALTEO 2,270
+3.18%
0.00%
+1.87%
EHEP 1,545
-3.13%
0.00%
+0.79%
MKB 1,972
0.00%
0.00%
+0.35%
0.00%
0.00%
SunDell 42,000
0.00%
0.00%
-1.16%
-7.46%
0.00%
+0.96%
NUTEX 10.85
+2.36%
GOPD 12,000
0.00%
OXOTH 3,700
+9.79%
+4.53%
NAP 1,188
-1.49%
0.00%
0.00%
Forrás
RND Solutions
Magyar gazdaság

Május végére már halhiány alakulhat ki

A jól sikerült karácsonyi szezon és a korán beindult export miatt május végére elfogy a hazai halastavak készlete, és július végéig hiány alakulhat ki a piacon. Az árak egyelőre tíz százalékkal magasabbak, mint egy éve, de várhatóan tovább emelkednek.

Általános meglepetésre a tavalyi karácsony legalább olyan jó halforgalmat hozott, mint az előző években, aztán pedig az idei év is szokatlanul jól kezdődött, mivel az export is beindult – mondta a Világgazdaságnak Lévai Ferenc, a Magyar Akvakultúra és Halászati Szakmaközi Szervezet (MA-HAL) szóvivője, az Aranyponty Zrt. tulajdonos-vezérigazgatója. A szokatlanul korán felpörgő, főként Romániába, Lengyelországba és Németországba irányuló kivitel láttán a MA-HAL februárban felmérést készített, amelyből kiderült, hogy a halgazdálkodóknak nincsenek pluszkészleteik. A busa például teljesen eltűnt a piacról, de a pontyexport is jóval nagyobb volt a szokásosnál. „Március végén ilyen kevés hal még nem volt Magyarországon, és szinte biztos, hogy ez a készlet nem tart ki addig, amíg a tavasszal telepített egyedek elérik a másfél kilós súlyt, így május végére elfogynak a piacérett halak a hazai tavakból” – mondta Lévai Ferenc.

A hiány várhatóan júliusig tart, de a pótlásra – árualaphiány miatt – az importálás sem jöhet szóba. Lévai Ferenc szerint most mindenki arra törekszik, hogy a meglévő vevőit kiszolgálja – a piaci halárusokat, a nagy áruházláncokat és a horgászegyesületeket –, de a román igényeket már nem tudják kielégíteni. Örömteli ugyanakkor, hogy a hazai kereslet egyre nő, ami megnövekedett halfogyasztást jelez – tette hozzá.

A tógazdaságokban fordult tehát a kocka az egy évvel ezelőtti állapothoz képest, amikor a koronavírus-járvány okozta felvásárlási láz elkerülte a halpiacot, és a felhalmozódó készletek miatt állami intervencióval kellett 1200 tonna halat levezetni. Szomorú ugyanakkor, hogy a szokásos 40 ezer helyett 60-70 ezer kormorán érkezett az országba, és hatalmas károkat okozott az egy kilónál kisebb egy- és kétéves halakban. Ennek pótlása Lévai Ferenc szerint most elképzelhetetlennek tűnik. A kormoránok okozta károkat pontosan még nem lehet felmérni – ez Lévai Ferenc szerint akár 30-35 százalék is lehet –, de a mértéket jelzi, hogy már februárban nagyon megélénkült az ivadékok iránti hazai és külföldi kereslet.

Az idei évre negatívan hat az is, hogy a téli csapadékhiány miatt a Dunántúlon nagyon alacsony a halastavak feltöltöttsége. A halgazdálkodók költségeit pedig nemcsak a kormoránok elleni védekezés növelte, hanem – ahogy az minden állattenyésztési ágazatra jellemző – a takarmányok egy év alatti mintegy 40 százalékos drágulása is. A halhiány mellett ez, valamint az üzemanyagárak és a munkabérek növekedése is az áremelkedés irányába hat. A jelenlegi halárak körülbelül 10 százalékkal vannak magasabban, mint egy éve, de ahogy fogy a hal, valószínű, hogy tovább drágul. Termelésnövekedésre ugyanakkor nem lehet számítani, mert bár a piaci alapjai meglennének, a tenyészanyaghiány gátat vet a bővülésnek.

Pozitívum viszont, hogy a Magyar Országos Horgász Szövetséggel (Mohosz) korrekt tavaszi árakban tudtak megállapodni, és az is, hogy a horgásztavakba kerülő halakat ellenőrizhető, állategészségügyileg is biztonságos termelésből szerzik be. Lévai Ferenc szerint a Mohosz halászokkal szembeni elvárásai is vállalhatók. Ilyen például, hogy őshonos halakat és ragadozókat is vegyenek be a szortimentbe, segítve a horgásztavak ökoszisztémájának regenerálódását.

Bajban az akvakultúra

Bizonytalan helyzetbe került a halászati termelés másik ága, a főként afrikai harcsát, kisebb mértékben például tokhalat, pisztrángot és süllőt előállító intenzív akvakultúra. A nehézségek oka, hogy a HoReCa-szektor és a közétkeztetés miatt jelentős piacai estek ki, az áruházláncokban pedig – a csökkenő vásárlóerő jeleként – kevesebb feldolgozott haltermék fogy.

 

Értesüljön a gazdasági hírekről első kézből! Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Ezek is érdekelhetik