Magyar gazdaság

Pénzt és partnerséget ajánl a kormány a fővárosnak

Több hónapos szünet után csütörtök délután újra megtartották a budapesti városvezetés és a kormány közötti egyeztető fórumot.

Gulyás Gergely miniszter, illetve Karácsony Gergely főpolgármester vezetésével ült ma 14 órakor tárgyalóasztalhoz a kormányzati és a budapesti oldal, hogy a Fővárosi Közfejlesztések Tanácsának (FKT) keretén belül egyeztessenek a fővárosi fejlesztésekről.

A döntéselőkészítő fórumot legutóbb tavaly októberben tartották meg.

A találkozó előtt Fürjes Balázs, Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelős államtitkár ugyanakkor úgy fogalmazott, hogy a felek közötti párbeszéd heti, illetve napi szinten zajlik, a mostani ülésen pedig a kabinet pénzt és partnerséget ajánl a főváros fejlesztéséhez. Ennek kapcsán egy ötpontos javaslatcsomagot tesz a városvezetésnek.

Ötpontos javaslatot teszünk a Fővárosi Közfejlesztések Tanácsa (FKT) mai ülésén a városvezetésnek. Az FKT a Főváros és a...

Közzétette: Fürjes Balázs2021. március 18., csütörtök

Ennek lényege, hogy a következő 3-4 évben mintegy 60 milliárd forint extra forrást adna az állami költségvetés budapesti projektekre, az uniós finanszírozásból pedig 5-10 éves távlaton belül 3000 milliárd forintot csatornáznának be. A célterületek az egészségügy, az oktatás (főképp egyetemi beruházások), a közlekedés és a zöldítés. Fürjes Balázs ezeken belül konkrétumokkal is szolgált:

  • a főpolgármester javaslatára 2020 után 2021-ben is 10 milliárdot osztanak szét a kerületek között a rendelők, járóbetegellátó intézmények modernizálására. Ez az összeg az idénre vonatkozó 42 milliárdos Egészséges Budapest programból áll rendelkezésre. A tízmilliárdból 23 kerület részesül Karácsony Gergely indítványa alapján, amelyet a kormány elfogad. Az államtitkár megjegyezte, hogy a pénz 75 százalékban ellenzéki, 25 százalékban kormánypárti kerületekhez kerül
  • három budapesti beruházást is átvállalna a kormány, a pesti rakpartok felújítását, a budai fonódó villamoshálózat déli irányú meghosszabbítását, valamint a Kelenföldi buszpályaudvar bővítését.
  • A kabinet kér is Budapesttől, mégpedig a Budapesti Agglomerációs Vasúti Stratégia és a Zöld Budapest program támogatását. Ennek értelmében a következő öt évben 39 helyszínen, 24 parkerdő és 15 városi park összesen 2060 hektáron újulhat meg 200 milliárd forint értékben. Fürjes Balázs külön hangsúlyozta, hogy miközben az Európai Bizottság módszertana szerint a 2021-2027-es uniós pénzügyi ciklusban

    a fővárosba nagyságrendileg 80 milliárd forintot kellene allokálni,

    a kormány tíz év alatt 3000 milliárdot tervez. Erről szakértői szintű koordinációt javasolt a városházának, és hozzátette, hogy az elképzelés megvalósulása nem lehetetlen, tekintve, hogy az előző EU-s ciklusban 2000 milliárdot hoztak Budapestre.

    Fotó: MTI/Bruzák Noémi

    Banai Péter Benő, a Pénzügyminisztérium (PM) államháztartásért felelős államtitkára a sajtótájékoztatón Budapest pénzügyi helyzetéről adott jelentést. Ebből kiderült, hogy a kormányzat sem vitatja, hogy a főváros bevételei és anyagi lehetőségei szűkültek a Covid-válságnak is betudhatóan, de ennek mértéke a PM adatai szerint nem drámai. Két éve 214 milliárdja volt a fővárosnak állampapírban és készpénzben, ez tavaly 122 milliárdra olvadt. A sokat hivatkozott iparűzési (ipa) mérséklése 2020-ban 19,5 milliárdos visszaesést okozott ezen a soron 2019-hez képest.

    Az így beszedett 142,5 milliárd forint a 2017-2018-as időszak szintjének felel meg.

    Ugyanakkor 2014 és 2019 között Budapesten 60 százalékkal nőtt az ipa címén beérkező bevétel. A szakpolitikus elmondta, hogy a kormány 2020-ban 1000 milliárdot költött a védekezési alapból és másik 4000 milliárdot a gazdaságvédelmi alapból. Ezek együttesen az eredetileg tervezett kiadások 28 százalékára rúgtak.

    Ágostházy Szabolcs, európai uniós fejlesztésekért felelős államtitkár arra mutatott rá, hogy a 2019 év végi Eurostat adatok szerint a vásárlóerő-paritáson mért uniós átlaghoz képest Budapest 151 százalékon állt, miközben ugyanez az Észak-Alföldön 47, Észak-Magyarországon 49, Dél-Dunántúlon pedig 50 százalék. Miközben a 2014-2020-as uniós ciklusban Budapestnek 280 milliárd forintnyi közösségi pénz járt volna, a kormányzat 780 milliárdot folyósított közvetlenül, további 1300 milliárd forintnyi országos projektnek pedig a közvetlen haszonélvezője lett a főváros.

    A jelenlegi operatív programok, illetve az EU Next Gen alap 15 ezer milliárdot jelent Magyarországnak, amelynek negyede háromnegyede támogatás. A Budapestre szánt 3000 milliárd negyede egészségügyi, fele közlekedési, ötöde gazdaságfejlesztési (innováció, oktatás) projekt lenne, a fennmaradó részt pedig zöldberuházásokra fordítanák. A pontos arányok nagyban múlnak a Bizottsággal folytatott tárgyalások alakulásán.

    Karácsony Gergely: Legalább elhangzott egy komoly szám

    A legfontosabb, hogy érdemi egyeztetés történt az uniós források elosztásáról

    – kommentálta a főpolgármester a mai FKT-ülést.

    Mint fogalmazott, ebben a kérdésben nem lehet megkerülnie a kormányzatnak az önkormányzatokat, és ezt most már az EU is számon kéri. Karácsony Gergelyt meglepetésként érte, hogy Fürjes Balázs államtitkár már a tárgyalás előtt kommunikált a napirendről, de örömét fejezte ki a 3000 milliárd forint kapcsán.

    Legalább elhangzott egy komoly szám.

    Beszámolt arról, hogy megállapodtak az intenzívebb tárgyalások folytatásáról, a jövő héten újabb FKT-forduló következhet. Azt is elmondta, hogy alku született a 10 milliárdos egészségügyi támogatás szétosztásáról és a pesti alsó rakpart közös fejlesztéséről. Ugyanakkor megjegyezte, hogy számtalan kérdésben továbbra sincs egyezség.

    FKT március 2021 főváros Fürjes Balázs Banai Péter Benő Ágostházy Szabolcs
    Kapcsolódó cikkek