Üres menzákból nem lehet megélni

Az érvényben lévő közétkeztetési szerződések meghosszabbítására lenne szükségük a piaci szereplőknek, hogy a pandémia miatti forgalomkiesést kompenzálhassák.

Már azok, akik egyáltalán »túlélik« a járványt, amelynek harmadik hulláma az egy lábon álló kisvállalkozások egy részét minden bizonnyal leteríti

– összegezte a helyzetet a Világgazdaságnak Sáfár Ferenc, a Turisztikai és Vendéglátó Munkaadók Országos Szövetsége (Vimosz) közösségi étkeztetési szekciójának vezetője.

A tavaly tavaszi első hullám miatt az őszi iskolakezdésig több cég időarányosan elveszítette bevételének 80 százalékát, nekik nem volt elég idejük regenerálódni a második hullám megérkezéséig, amelyet a középiskolák bezárása és sorozatos osztálykaranténok követtek. A karanténba küldött osztályok étkezésének lemondása nem történhetett meg előre, a másnapi étkezésekre már elő volt készítve, meg volt rendelve az alapanyag, így kárba veszett az anyagköltség. A második hullám alatt 20 százalékra nőtt a karanténok miatt kiesett forgalom volumene. Sáfár Ferenc rámutatott, hogy

épp akkor jelentek meg és okoztak még nagyobb mínuszt a vírusvariánsok, amikor már reménykedtek, hogy levonul a második hullám. Az 50 százalékos bértámogatásra nem véletlenül most márciusban lettek jogosultak a közétkeztető cégek.

A járvány előtti évben még 132 milliárd forintos forgalmú szektor 2020-as évét a cégek pénzügyi beszámolói fogják tükrözni, ezekből lehet majd látni, hogy rendkívül széles skálán mozognak a kiesések.

A több lábon álló nagyvállalatok egyéb csatornákon keresztül különböző mértékben tudták csökkenteni a deficitet, de a mikro- és kisvállalkozások közül azokat, amelyek éppen csak túlélték az első két hullámot, most végzetes csapás érheti. Ha nincs tervezhető jövőkép, súlyos problémát okozhat, hogy az alapcsapatot megtartsák, mert a védőoltások megjelenésével a peremfeltételek alapvetően mások, mint egy éve, de a tervezhetőség és a kilátások javítása érdekében nagyon fontos lenne az érvényes közétkeztetési szerződések meghosszabbítása a Vimosz tagozatvezetője szerint.

Akár határozatlan, akár határozott időre, de mindenképpen az ágazat rehabilitációját segítő jelentős lépés lenne az állami és önkormányzati megrendelők részéről ez a lépés.

Most 80-90 százalékos a visszaesés az óvoda- és az iskolabezárások miatt, és még nem tudni, hogy az ügyeletet és az étkeztetést a zárás időtartama alatt hányan és hol kérik. Egyelőre azt sem lehet megmondani, hogy a tavaszi szünet után biztosan ki lehet-e nyitni az intézményeket, és hogy mikor áll vissza a szokásos forgalom. A leállások idején is állandó költség maradt a munkaerő, a bérek felére kapnak támogatást a cégek, ami nagy segítség, de a költségek felét maguknak kell fizetniük, hogy az újraindításra az amúgy is minimalizált állománnyal startra készek legyenek. A járvány időközben letarolta az egész vendéglátóipart, a veszteség tényleges nagysága csak az újranyitások után lesz felmérhető, amikor nem mindenki tud majd kinyitni. Akik megpróbálják, azok között is sokan lesznek, akik nem tudják finanszírozni az újraindulás idején a működést, amikor a szükségesnél esetleg szerényebb lesz a bevételük – figyelmeztetett az ágazat potenciális problémáira Sáfár Ferenc.