Több mint 430 ezer fizetési meghagyást bocsátottak ki tavaly lejárt tartozások – például ki nem fizetett rezsiszámlák, közös költség vagy szerzői jogdíjak – miatt Magyarországon, kevesebbet mint 2019-ben.
A harmadik és a negyedik negyedévben viszont már újra elérte a fizetési meghagyások száma az átlagot. A Magyar Országos Közjegyzői Kamara arra hívja fel a figyelmet, hogy
A tavalyi évben több mint négyezerhétszáz ilyen kérelmet nyújtottak be a kötelezettek. Fontos a határidők betartása, mert azok elmulasztása esetén a fizetési meghagyás jogerőre emelkedik és végrehajthatóvá válik.
A lejárt pénzkövetelés eredhet akár egy ki nem fizetett számlából, egy vissza nem fizetett kölcsönből, egy el nem végzett – de kifizetett – munkából vagy egy károkozásból is.
2020 második negyedévében felére esett a fizetési meghagyások száma a korábbi évekkel összehasonlítva, aminek több oka van. Az egyik, hogy bár koronavírus-járvány első hullámának idején is lehetett fizetési meghagyásos eljárást indítani, de nagyjából egy hónapig nem teltek a határidők.
Hosszabb távon azonban érvényesítették az igényeiket, ennek eredménye, hogy a harmadik és a negyedik negyedévben már újra olyan nagyságrendben kezdeményeztek fizetési meghagyásos eljárást, mint az elmúlt években.
Tavaly kismértékben nőtt az ellentmondások száma is.
Ezekben az esetekben a bíróságon folytatódhat az eljárás.
Nem hozott jelentős változást a tavalyi év abban, hogy a fizetési meghagyásos eljárásokat túlnyomó részt cégek, szervezetek indították. A 2020-ban indított 428 369 fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelem túlnyomó többségét a követeléskezelők, közszolgáltatást végző társaságok – tömegközlekedési és közműcégek, valamint mobilszolgáltatók – kezdeményezték. A behajtani kívánt tartozások összege tavaly túlnyomórészt tízezer és hárommillió forint között mozgott, ez sem változott az elmúlt évekhez képest.
Ha valaki fizetési meghagyást kap, mindenképpen vegye át, hogy a kézhezvételtől számítva tizenöt napon belül reagálhasson a tartalmára. Ha nem veszi át, akkor a kézbesítés második megkísérlését követő ötödik munkanapon kézbesítettnek kell tekinteni, így ebben az esetben is jogerőre tud emelkedni.
Aki átmenetileg nem tud fizetni, az kérelmezheti a részletfizetést, illetve fizetésre halasztást, azaz halasztott fizetést, későbbi teljesítés engedélyezését is kérheti.
Ehhez nyilatkozni kell a kötelezett vagyoni helyzetéről, hogy lássa a közjegyző: a kötelezett részleteiben meg tudja fizetni a tőle követelt összeget vagy néhány hónap haladék után képes lesz rá
– mondta Tóth Ádám, a MOKK elnöke.
Erre azonban kizárólag az ellentmondásra nyitva álló határidőben, azaz a fizetési meghagyás kézhezvételétől számított tizenöt napon belül van lehetőség az ellentmondással egyező módon, azaz szóban bármely közjegyzőnél vagy levélben az eljáró közjegyzőnél, illetve elektronikus iratbeadásra kötelezett személyek esetében a MOKK rendszerén keresztül, elektronikusan.
azonban az esetek felében formai okokból ezt vissza kellett utasítani. Elsősorban azért, mert a határidőn túl nyújtották be a kérelmet, vagy nem reagáltak határidőben a közjegyző hiánypótlási felhívására. A szabályos kérelmek több mint kétharmadánál ugyanakkor engedélyezték a részletfizetést vagy a fizetésre halasztást a közjegyzők.
Jellemzően akkor utasítják el a kérelmet, ha a kötelezettnek van elegendő pénze a követelés kifizetésére, vagy a részletfizetéssel sem tudná rendezni a tartozást.
Magyarországon 3 millió forintot meg nem haladó pénzkövetelésre nem is lehet közvetlenül bírósági pert indítani, hanem fizetési meghagyásos eljárással lehet csak behajtani a tartozásokat, 3 és 30 millió forint között bírósági eljárás és fizetési meghagyásos eljárás is választható, míg 30 millió forint feletti tartozás érvényesítése esetén mindenképp bírósághoz kell fordulni.
A jogi személy és az, aki az elektronikus ügyintézésről szóló törvény alapján elektronikus ügyintézésre köteles (például cég, egyesület, egyéni vállalkozó), kizárólag elektronikusan – minősített elektronikus aláírás és időbélyegző használatával – nyújthat be fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelmet, nem szükséges hozzá se ügyvédi közreműködés, se bizonyítékok csatolása.
A fizetési meghagyásos eljárás ma már igen gyors:
Ha a címzett a kézbesítéstől számított 15 napon belül nem vitatja a követelés jogosságát, akkor a fizetési meghagyás jogerőre emelkedik, ha pedig nem fizetett, a végrehajtás is megindítható vele szemben.
Ha a fizetési meghagyás kézbesítését követő 15 napon belül a címzett vitatja a tartozást (ellentmondással él), az eljárás a bíróságon folytatódik tovább peres eljárásként. De a tapasztalatok azt mutatják, hogy a fizetési meghagyás kibocsátása – annak ismert és súlyos következményei miatt – önmagában jelentősen növeli a fizetési hajlandóságot.
