Erőt sugároz a Berlin–Párizs-tengely

Egy évvel azután, hogy Franciaország és Németország közös finanszírozású kilábalási alapot javasolt az Európai Uniónak, a két ország pénzügyminisztere tegnap közös sajtótájékoztatón jelentette be, mire használnák a nekik járó összegeket, egyúttal demonstrálva, merre navigálnák Európa hajóját.

A tagállamoknak április 30-ig kell benyújtaniuk nemzeti kilábalási terveiket elbírálásra az Európai Bizottsághoz, amely a 800 milliárd euró összegű alap kiutalásainak 13 százalékához juttathatja őket idén. Franciaországon és Németországon (a két legnagyobb uniós gazdaságon) kívül a spanyolok és az olaszok is – összesen a 27 tagállam mintegy fele – határidőre beadhatják a terveiket, a többiek késlekednek, és az alapról szóló megegyezést még nem is ratifikálta minden tagállam parlamentje.

A kapott összegek legalább 37 százalékát zöldberuházásokra, 20 százalékát a digitális átalakulásra kell költeni. Berlin és Párizs nagyobb iramot diktálna. Franciaország, amely már bejelentett egy 100 milliárd

eurós, saját forrásait is felhasználó kilábalási tervet, az alapból neki járó mintegy 40 milliárd euró felét fordítaná klímavédelemre és negyedét digitalizációra – mondta Bruno Le Maire külügyminiszter. Német kollégája, Olaf Scholz ennél is nagyobb ambíciókról számolt be: a Berlinnek járó 28 milliárd euró 90 százalékát költenék zöld- és digitalizációs célokra. Mindkét kormány támogatja a hidrogén mint energiahordozó felhasználásával kapcsolatos fejlesztéseket. Le Maire – aki szerint legkésőbb szeptemberre megérkezhet Párizsba az első pénzutalás – hangsúlyozta: a cél nem egyszerűen a kilábalás, hanem a gazdasági megerősödés, különben állandósul Európa függése Kínától és az Egyesült Államoktól, és végképp alulmarad. Az amerikai elnök javaslatát a minimum 21 százalékos globális társasági adóra Berlin és Párizs is támogatja – mondta a Zeit című hetilap online kiadásának a két pénzügyminiszter. Scholz a sajtótájékoztatón hozzátette: erről már a következő hónapokban megszülethet a nemzetközi megállapodás.

Egy másik eseményen Peter Altmaier német gazdasági miniszter elmondta: a hazai össztermék 3,5 százalékkal bővülhet idén a korábban várt 3 százalék helyett. Ezt arra alapozta, hogy a lakossági fogyasztás felpöröghet, mihelyt megszüntetik a járvány miatti korlátozásokat. Jövőre a GDP 3,6 százalékkal nőhet, és a miniszter szerint a szintje – a tavalyi 4,9 százalékos visszaesés után – legkésőbb 2022-ben érheti el a pandémia előttit.

Németország pénteken közöl első negyedéves GDP adatokat, és a zárlatok miatt ezek várhatóan nem lesznek szépek: a Trading Economics elemzői konszenzusa szerint éves alapon 3,2 százalék lehetett a visszaesés a negyedik negyedévi 3,7 százalék után. Az Ifo kutatóintézet hét elején közzétett áprilisi adatai vegyesek voltak. A hétfőn publikált üzleti hangulatindex 96,8 pontra emelkedett a márciusi 96,6-ről, de a Reuters felmérése szerint az elemzők 97,8 pontra számítottak. A kilábalást a koronavírus felgyorsult terjedése és az autóipar termelését lassító félvezetőhiány fogja vissza. Az Ifo tegnap közölt exportvárakozási indexe azonban tízéves csúcsra, 24,6 pontra ugrott a márciusi 23,8 pontról. A kilátások szinte minden iparágban javultak, különösen az elektromos és elektronikai termékeket előállító ágazatokban, de a gépek és felszerelések gyártásában sem volt példa ilyen magas részindexre 2011 eleje óta. Kevésbé rózsásan látják a jövőt a német ruhagyártók és a járműipar egyes szegmensei: ők csökkenő külföldi eladásokra számítanak.