Közel ötvenmilliárd euró jön az EU-tól

a digitalizáció és a gazdaság zöldítése mellett a strukturális reformok lehetnek a középpontban.

Az EU-csatlakozás és az uniós támogatások egyaránt felzárkózást vetítettek előre, ám az első évtized elveszett, 2015-től indult be a konvergencia – mondta Banai Péter Benő, a Pénzügyminisztérium államháztartásért felelős államtitkára a Magyar Közgazdasági Társaság fejlesztéspolitikáról szóló konferenciáján. A következő években nő az uniótól érkező forrás, mintegy 49 milliárd euróval számolhatunk a 2021–2027-es időszakban. A bruttó hazai termék (GDP) nagyobb hányadát tehetik ki a támogatások, 2023-ban megközelítik a 3 százalékot. Az államtitkár hangsúlyozta: jelentős szerepük van a kohéziós forrásoknak a növekedésben, különösen, ha hatékonyan – minimális holtteher-veszteséggel – használjuk fel őket, illetve olyan beruházásokat finanszírozunk, amelyek közösségi támogatás nélkül is megvalósulhattak volna, és hozzájárulnak a foglalkoztatáshoz. Banai Péter Benő felhívta a figyelmet: Magyarországon – és az EU más országaiban – nem mindig valósul meg a hatékony uniós forrásfelhasználás, a kihasználatlan infrastruktúra fenntartása ráadásul többletköltségekkel jár.

A források rossz felhasználása volt az oka, hogy a nettó kedvezményezett uniós országok fejlettsége leszakadt az EU átlagától a 2008–2015-ös időszakban – magyarázta az államtitkár. Az a narratíva, hogy a nettó kedvezményezett országok növekedésének javát az uniós források adják, azért nem állja meg a helyét, mert ezen az alapon a nettó befizető országok nehezen bővülhetnének. Ezzel szemben Németország folyamatos gazdasági növekedést mutatott az elmúlt évtizedekben, a nettó kedvezményezett déli országok leszakadtak, a kelet-európai régió viszont felzárkózott. A magyar megközelítés szerinti előfinanszírozás átmenetileg ezermilliárdos nagyságrendben emelheti az államadósságot. Banai Péter Benő figyelmeztetett: a felzárkózásnak ára van, a 2021–2027-es időszakban 53 százalékkal nőhet a magyar befizetés, ami évente átlagosan 190 milliárd forintot jelenthet.

Az elmúlt fél évtized optimizmusra ad okot, de a külső sokkok rendre leépítették az eredményeket, elsősorban a külső tőkefüggőség csökkentésével és a demográfiai romlás megállításával lehetne támogatni a felzárkózást – mondta Gál Zoltán, a Magyar Regionális Tudományi Társaság elnöke. A nyugat-európai referenciaországokhoz képest az 1920 előtti időszakban állt a legjobban Magyarország, az olajársokk nyomán nagy hanyatlás kezdődött. Gál Zoltán azt tartja a legnagyobb problémának, hogy az innováció a fővárosban összpontosul, illetve a legszegényebb és a leggazdagabb megyék között több mint 70 százalékos a fejlettségi eltérés. Szepesi Balázs, a Hétfa kutatóintézet stratégiai igazgatója szerint az EU globális beragadása egyben magyar probléma is, aminek a megoldásában részt kell vennünk. A strukturális reformokat nem az EU miatt kell meglépni, hanem azért, hogy fenntartható legyen a felzárkózás. A gazdaság zöldítése nem önmagáért való tevékenység, a segítségével ugyanis új piacok nyílnak. Szepesi Balázs hozzátette: a digitalizációban nem a hardverre kell koncentrálni, hanem inkább a szoftverre, és ennek segítségével a létrejövő szervezetfejlesztéssel érhető el hatékonyságnövekedés.