Lendületet adnak az uniós források
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságAz uniós helyreállítási alap forrásai (NGEU) évente 1 százalékpontot meghaladó mértékben támogathatják a gazdasági növekedést, de akár a 1,5 százalékpont is elérhető
– mondta a Világgazdaság kérdésére Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője. Banai Péter Benő, a Pénzügyminisztérium államtitkára a múlt héten arról beszélt, hogy
18,1 milliárd euró forrás érkezhet az NGEU-ból Magyarországra, a támogatások gyorsan lehívhatók lesznek.
Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője lapunknak nyilatkozva arra figyelmeztetett, hogy a források legkorábban júliusban érkezhetnek meg, a folyamatot lassítja, hogy Németországban vizsgálják az alap forrásait biztosító közös uniós kötvénykibocsátás törvényességét. Az EU azonban 15 százalék előleget biztosít – a többi támogatás az uniós költségvetéshez hasonlóan utófinanszírozott –, ám a pénzek ténylegesen csak 2021 negyedik negyedévében érkezhetnek meg. A szakértő hozzáfűzte: az előfinanszírozás ugyan elkezdődhet, azonban a helyreállítási alap reálgazdasági hatása az idei évben enyhe lehet.
Az előleget digitalizációra, oktatásra és a gazdaság zöldítésére használhatja fel Magyarország – magyarázta az ING Bank elemzője. A beruházások növekedése elsősorban a tavalyi alacsony bázisnak köszönhető, 2021-ben még nem ez a szektor határozza meg a bruttó hazai termék (GDP) alakulását. A szakember rámutatott:
2022-ben már nőhet a beruházási ráta, ha gyorsan megkezdődnek az NGEU projektjei, akár 10 százalék felett bővülhetnek a fejlesztések.
Árnyalja a képet, hogy a beruházások importigénye magas, így ugyan javítja a GDP-növekedést, a külkereskedelmi egyenleg azonban visszafogottabb teljesítményt mutathat. Virovácz Péter aláhúzta: a jövő évre várt 6 százalékos gazdasági növekedéshez 2-3 százalékpontot adhatnak a beruházások, ennek javát pedig az uniós források biztosíthatják.
Németh Dávid szintén arra számít, hogy inkább 2022-ben érnek be az unió által támogatott fejlesztések. Kérdéses, hogy az importigény miatt Magyarországon csapódik-e le, és mennyire a források nyomán keletkező kereslet. A K&H Bank szakértője felhívta a figyelmet: a források a következő három évben a GDP 5-6 százalékát tehetik ki, ám az NGEU jelentős része kedvezményes hitel, így visszafogott a gazdaságélénkítő szerepe.
