BUX 51,365.99
-0.17%
BUMIX 4,362.09
+0.87%
CETOP20 2,351.98
+0.32%
OTP 17,565
+0.37%
KPACK 16,800
0.00%
0.00%
-2.13%
+0.27%
-0.45%
ZWACK 16,500
0.00%
0.00%
ANY 1,575
-0.32%
RABA 1,540
+1.99%
0.00%
+0.82%
-0.56%
+0.70%
+1.61%
+0.43%
0.00%
+0.45%
-1.92%
OTT1 149.2
0.00%
+1.68%
MOL 2,462
+0.08%
+1.98%
ALTEO 1,370
0.00%
0.00%
+7.30%
EHEP 1,900
-2.31%
0.00%
+0.71%
MKB 1,972
0.00%
0.00%
-0.21%
-0.71%
0.00%
0.00%
SunDell 37,200
0.00%
-1.49%
+1.37%
+2.35%
-0.68%
NUTEX 20.55
+0.74%
Forrás
RND Solutions
Magyar gazdaság

Példaként állhat a világ előtt az izraeli válságkezelés

Izrael gazdasága 2020-ban a járványhelyzet, a magas megbetegedési arány és a szigorú korlátozások ellenére mindössze 2,5 százalékkal esett vissza. A válságkezelés sikeréhez hozzájárult a gazdaság korábbi dinamikus növekedése és tőkevonzó képessége, a csúcstechnológiai export magas aránya, az erős és rugalmas vállalati szektor, valamint a gazdaság működését támogató fiskális és monetáris politikai intézkedések.

Fejlett és ellenálló gazdaság

Izrael a 80-as évek óta elért gazdasági növekedésének köszönhetően a fejlett gazdaságok közé tartozik. A közel-keleti állam a 2003 és 2013 közötti időszakban évi 1 százalékpontot meghaladó mértékben zárkózott fel az Egyesült Államok és az eurózóna gazdasági fejlettségéhez egy főre jutó GDP-ben számolva. Még a 2008–2009-es globális pénzügyi és gazdasági válság idején és a válságot követő években is növelni tudta relatív fejlettségét ellenálló bankrendszere és rugalmas munkaerőpiaca révén. Vásárlóerő-paritáson mérve Izrael egy főre jutó GDP-je az amerikai mutató 64 százaléka körül ingadozik, ami az Európai Unió 87,5 százalékának felel meg. Az elmúlt évtizedben a folyó fizetési mérleg többlete átlagosan a GDP 3,0 százalékának volt megfelelő, és az államháztartási hiány átlagosan 3,3 százaléknál kisebb volt, vagyis a növekedés és a felzárkózás az egyensúly fenntartása mellett ment végbe. A jó konjunktúrában felépített tartalékok gazdaságpolitikai mozgásteret teremtettek, amire szükség is volt, és a Covid–19-járvány idején a gazdaságpolitika élt is a lehetőséggel.

Izraelt nemcsak a fegyelmezett gazdaságpolitikája, hanem a versenyképessége is segítette a járvány negatív hatásainak mérséklésében.

Az ország a külföldi tőkebefektetések keresett célpontja, tőkevonzó képessége rendkívül magas. A működőtőke-beáramlás 2005 óta átlagosan a GDP 4,2 százalékát tette ki, és még a válság éveiben is meghaladta a GDP 2 százalékát. Startup-ökoszisztémája a Szilícium-völggyel, New Yorkkal, Londonnal és Pekinggel versenyez a Startup Genome elemzése szerint.

Izrael világelső az egy főre vetített startupok számában.

Az IVC Kutatóközpont szerint a csúcstechnológiás startupok finanszírozásába bevont tőke 6,47 milliárd dollárt tett ki 2018-ban, a 2013-as érték több mint dupláját.

Világelső Izrael a GDP-arányos kutatás-fejlesztési ráfordítások terén, 2019-ben a GDP 4,9 százalékát költötték erre. Rendkívüli eredményeket értek el a mezőgazdaságban (például az agrotechnológiában és az öntözésben), a napenergiában, valamint a csúcstechnológiával foglalkozó iparágakban – ideértve a szoftvereket, a fintech szolgáltatásokat, a kommunikációt, a biotechnológiát, a gyógyszeripart és a nanotechnológiát. Ehhez persze elengedhetetlen a megfelelő mennyiségű és minőségű humán tőke jelenléte.

Izraelben a legmagasabb az egy főre jutó mérnökök száma.

Ehhez az 1990-es évek hazavándorlási hulláma is hozzájárult, amikor az akkori Szovjetunióból több mint 900 ezer új bevándorló érkezett, akik között sok, a technológiai ipart erősítő mérnök és tudós volt. Kifejezetten erős az izraeli tudományos képzés is: a Weizmann Institute of Science az egyetemek világrangsorának 93. helyét foglalja el, a Technion-Israel Institute of Technology és a The Hebrew University of Jerusalem a rangsor 101. és 150. helye között helyezkedik el. A 80-as évek közepén thatcheri és reagani mintára végrehajtott piacbarát reformok lehetővé tették, hogy a sikeres kutatás-fejlesztési és startuptevékenységnek köszönhetően nemzetközileg is elismert, erős vállalati szektor fejlődjön ki. Az izraeli cégek Kína után a külföldi bejegyzett cégek második legnagyobb forrásai a NASDAQ-on.

Fotó: Mostafa Alkharouf / Anadolu Agency via AFP

Enyhe gazdasági visszaesés

Izrael GDP-je az egyik legmagasabb megbetegedési arány ellenére mindössze 2,5 százalékkal esett vissza 2020-ban. Ezzel a gazdasági teljesítménye kiemelkedő volt, a világ fejlett országainak mezőnyében egyedül Ausztrália és Írország mutatott fel jobb teljesítményt, ahol pedig visszafogott maradt a járvány.

A GDP csökkenése a G20-országok körében átlagosan 4,7, az Európai Unióban 6,3 százalék volt, ami meghaladta az izraelit.

A 2020. évi mérsékelt visszaesést a kormányzati természetbeni juttatások és a nettó export kedvező alakulása magyarázza. Már a pandémia kezdetén szigorú lezáró intézkedéseket hoztak a járvány terjedésének visszaszorítására, ami a fogyasztási kiadások érdemi, 9,4 százalékos csökkenését eredményezte. Ezt a hatást a kormányzati természetbeni juttatások jelentősen tompították, így a lakosság végső fogyasztása csak 6,8 százalékkal csökkent. A kormányzati programok mérsékelték a beruházások visszaesését is, ami így mindössze 0,3 százalékponttal csökkentette a GDP-növekedést. Emellett a nettó export nemcsak a folyó fizetési mérleg bővüléséhez járult hozzá, de 2,7 százalékponttal emelte a GDP-növekedést is.

A nettó export kedvező alakulásához a szolgáltatásimport csökkenése járult hozzá a legnagyobb mértékben, de az áruexport növekedése is érdemben támogatta a kedvező folyamatok kibontakozását. Az áruexport kedvező alakulása legfőképp a feldolgozóipar exportszerkezetében fontos szerepet betöltő elektronikai termékeket előállító ágazatokhoz köthető. Az ágazat nagy arányban állít elő csúcstechnológiás és hadiipari termékeket (például pilóta nélküli repülőgépeszközöket, határellenőrző, beléptető rendszereket, telekommunikációs infrastruktúrát és digitális eszközöket).

Termelési oldalról a járvány által leginkább érintett ágazatok (a kereskedelem és a szállítás), illetve az állami szolgáltatások járultak hozzá negatívan az izraeli GDP változásához. A csökkenést legnagyobb mértékben az információs és kommunikációs szolgáltatások bővülése mérsékelte, az ágazat 9,9 százalékos GDP-arányos mérete nemzetközi összevetésben is kimagasló (az OECD-országok közül egyedül Írországban magasabb). Emellett a lakásszolgáltatás, valamint az ipar erősítette a gazdaság teljesítményét 2020-ban.

Támogató gazdaságpolitika

A járvány korai szakaszában elfogadott széles körű gazdaságpolitikai intézkedések nagymértékben hozzájárultak ahhoz, hogy a GDP csökkenése a megbetegedések magas aránya ellenére visszafogott maradjon.

A 2020 tavaszi-nyári időszakban a kormányzat több ütemben fogadott el a vállalkozásokat és a lakosságot, a sérülékenyebb rétegeket kiemelten támogató intézkedéseket. A nyár végéig a kormányzat a GDP 13-14 százalékára rúgó intézkedéseket fogadott el. Az első intézkedések között, április 8-án a GDP 6,1 százalékának megfelelő összeg negyedét költötték arra, hogy azonnali szociális biztonsági hálót nyújtsanak a munkanélküli-segélyek meghosszabbításával, valamint az egyéni vállalkozók anyagi támogatásával. Egyszeri támogatást kaptak a családosok és az idősebb generációk. Emellett a teljes vállalati szférának (nagyvállalatoknak és kkv-knak egyaránt) nyújtottak támogatásokat, adókönnyítéseket és likviditási segítséget (közvetlen állami garanciás hiteleket, gyorsított adó-visszatérítést és az adóbefizetés elhalasztásának lehetőségét). A kkv-knak továbbá IT-segítségnyújtási programokat indítottak, fejlesztették a kormányzat digitalizáltságát.

A GDP 1,5 százalékát fordították foglalkozásösztönzésre, illetve a magas kockázatú vállalkozások és kkv-k támogatására. Az ezt követően elfogadott összegeket főként a lakosság és a vállalatok pénzügyi helyzetének javítására fordították, aminek érdekében többek között kiterjesztették az állami garanciaprogramot.

Az intézkedések következtében a költségvetés hiánya a GDP 11,7 százalékára emelkedett, a GDP-arányos államadósság-ráta pedig 60 százalékról 73 százalékra nőtt. A korábbi fegyelmezett fiskális politikának és alacsony adósságrátának köszönhető, hogy a markáns fiskális élénkítés ellenére sem emelkedett az adósságráta 80 százalék közelébe.

A monetáris politika likviditásbővítő intézkedéseket hozott, így a jegybank mérlege az év során a GDP 31,3 százalékáról 44,8 százalékra nőtt. Az alapkamatot 15 bázisponttal 0,1 százalékra csökkentették. Állampapír- és vállalatikötvény-vásárlásokat jelentettek be a GDP közel 5 százalékát kitevő értékben, amit ősszel kiterjesztettek a GDP 7,5 százalékára. Repoműveletekkel likviditást nyújtottak a bankrendszernek, és hosszú távú finanszírozási rendszeren keresztül támogatták a mikro- és kisvállalkozások részére nyújtott hároméves hiteleket. Pénzügyi könnyítéseket biztosítottak a lakosság és a vállalatok számára a hitelezési szabályozás enyhítésével, többek között a tőkekövetelmény csökkentésével és a hitelfedezeti arány (LTV) értékének 50-ről 70 százalékra emelésével. Emellett a hitelfelvevők jelentős részére vonatkozó hiteltörlesztési moratóriumot vezettek be, amelyet többször meghosszabbítottak.

Átoltottsági előny az újrainduláskor

Izrael világelső a koronavírus ellen beoltottak arányát tekintve, ami csökkentette a megbetegedések és a halálesetek számát, és a gazdaság fokozatos nyitása is megkezdődött. A folyamat jelentős előnyt biztosít az országnak a gazdasági helyreállás felgyorsítására, ezért Izrael várhatóan nemcsak a tavalyi, recessziós évben, hanem a következő negyedévekben is kiemelkedik a gazdasági teljesítményével a fejlett országok közül.

A szerző az MNB vezető közgazdasági elemzője.

Kapcsolódó cikkek