Nem nyúlt az alapkamathoz a japán jegybank (BoJ), a várakozásoknak megfelelően –0,1 százalék maradt az újonnan elhelyezett betétekre vonatkozó kamatszint.
A 10 éves hozamot pedig 0 százalékban határozták meg.
Emellett úgy vélik, hogy Kuroda Haruhiko kormányzósága idején, azaz 2023 elejéig az árindex nem éri el a 2 százalékos célt. Ez összességében nem mondható meglepőnek, ugyanis
a japán gazdaság sok éve a defláció veszélyével küzd, és nem az áremelkedés okoz problémát.
A frissített előrejelzés szerint az áprilisban kezdődött pénzügyi évben az eddigi 0,5 százalékos prognózist 0,1 százalékra vágták le, a jövő évit pedig a mostanáig valószínűsített 0,8 százalékról kereken 1 százalékra emelték fel. Kuroda Haruhiko a döntés utáni sajtótájékoztatóján jelezte, hogy akár meg is hosszabbíthatják a járvány miatti enyhítési programot, ugyanis a vártnál lassabban haladnak az oltásokkal, és a korlátozások hatásai is érvényesülnek a szigetország gazdaságában, nem is beszélve a globális kereslet lanyha szintjéről.
A koronavírus-járvány miatt Japánban a múlt héten hirdették ki harmadszor is a rendkívüli állapotot Tokióban, Oszakában és két másik prefektúrában.
A japán jegybankárok optimistán látják viszont a gazdaságnövekedési lehetőségeket, ugyanis úgy vélik, hogy
a nemrég zárult pénzügyi évben a vártnál kisebb, 4,9 százalék lehet a gazdaság zsugorodása, ami az idei fiskális évben 4 százalékos növekedésbe vált át.
Ez szintén enyhe felfelé korrigálást jelent, míg a következő év a BoJ szerint 2,3 százalékos növekedést hozhat. Ugyanakkor jelentős bizonytalanságnak tartják a Covid-járvány alakulását.
A Nomura Securities vezető közgazdásza, Miva Takasi szerint a frissített prognózisokban az a legérdekesebb, hogy immár a BoJ is belátta, Kuroda kormányzósága alatt nincs esély az inflációs cél megközelítésére sem. Miva Takasi szerint ez egyértelmű üzenet arra vonatkozóan, hogy akár tartósan, a mostani vezető elnökségi ciklusa után is megmaradhat az ultralaza monetáris politika. Emlékeztetett arra, hogy az amúgy is gyenge lábakon álló fogyasztást tovább vágta vissza a vártnál lassabb oltási tempó és a fertőzésszám ismételt emelkedése.
A vártnál jobban alakult a dél-koreai GDP
Ázsia negyedik legnagyobb gazdasága 1,6 százalékkal nőtt negyedéves alapon, míg a Reuters elemzői 1 százalékos pluszt vártak. Az éves bővülés 1,8 százalék. A növekedést az export és a beruházások hajtották, előbbi 1,8, utóbbi pedig 6,6 százalékot erősödött. A magánfogyasztás továbbra is mélyrepülésben van, 1,1 százalékos visszaesését mértek negyedéves alapon. Elemzők szerint a folytatás is erős lesz a dél-koreai gazdaság számára, ugyanis a cégek versenyeznek az exportrendelések elnyeréséért, ez a helyzet összességében egy 3 százalék körüli éves növekedést vetít előre – véli a Hi Investment & Securities közgazdásza.
