A magyar gazdaság versenyképességét tavaly elsősorban a forint gyengülő árfolyama javíthatta – mondta a Világgazdaság kérdésére Török Zoltán, a Raiffeisen Bank vezető elemzője.
A pandémia első évében jelentősen leértékelődött a hazai fizetőeszköz az euróhoz képest, ami a nemzetközi szinten alacsonyabb béreket eredményezett, segítette az exportot, ugyanakkor a jelentős importigény tompíthatott ezen.
Összességében javulhatott a Magyarországon működő cégek költséghatékonysága. A szakértő hangsúlyozta: a visegrádi országok között Magyarországon a legalacsonyabbak a bérek abszolút értelemben és vásárlóerő-paritáson mérve egyaránt. Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője felhívta a figyelmet: tavaly minden szegmens összeesett a tőkeállományhoz és a munkaállományhoz képest, a termelékenység kevésbé csökkent, amit sok ágazatban a digitális átállások segítettek.
A járvány rákényszerítette a vállalatokat, hogy a későbbre tervezett fejlesztéseiket előrehozzák.
Az elemző hozzáfűzte: a folyamatok egy részét automatizálták, szoftverfejlesztések és gépi beruházások is történtek.
A járvány kezdete óta mintegy 2600 milliárd forint értékű új beruházást jelentettek be Magyarországon, ami azt jelzi, hogy Magyarország megtartotta a tőkevonzó képességét – olvashatjuk a 2021-es konvergenciaprogramban. Az elmúlt években a távol-keleti fejlesztések értéke jelentősen nőtt, illetve az elektromobilitási beruházásokkal fejlődőképes ágazatok kapnak szerepet. A dokumentum figyelmeztet: a globális kereslet csökkenése miatt elképzelhető, hogy kevesebb döntés születik magyarországi beruházásokról a következő években, illetve a már megkezdett projektek elhúzódhatnak. Az ING Bank vezető elemzője aláhúzta:
a bruttó hazai termékhez (GDP) viszonyított beruházási ráta tavaly magas maradt, az EU egyik legnagyobbja volt, ami azért kedvező, mert válságok idején jellemzően a kutatási és fejlesztési pénzeket csökkentik.
A GDP-arányos állami beruházások megközelítették a 6,5 százalékot. Virovácz Péter hozzátette: a beruházások magas szintje a következő években javíthatja a termelékenységet.
Magyarországon könnyű céget alapítani, a tényleges beruházások megvalósulásakor azonban igen nagy bürokratikus teher zúdul a vállalatokra – vetette fel az ING Bank szakértője. A bekötőutak engedélyeztetése, a közművek bevezetése, a telekátadások mind hónapokig tarthatnak. A legnagyobb problémát mégis abban látja az elemző, hogy a csökkenő trend ellenére még mindig magas az adóék (a nettó bér és a cég munkavállalóra jutó ráfordítása közötti rés), ami a vállalkozások megalapítását is korlátozhatja.
A költségvetés egyensúlya miatt nem lehet gyorsan csökkenteni az adóéket, de a járulékok mérséklésében még akár 5 százalékpont tartalék is lehet.
A felmérések az egyedülállók bérét veszik alapul az adóék felmérésénél, Magyarországon viszont a családosok esetében 5-10 százalékponttal is alacsonyabb lehet a mutató, emiatt viszont nincs jelentős mozgástér a csökkentésre. Virovácz Péter aláhúzta: az egy számjegyű személyi jövedelemadó bevezetése addig valószínűleg nem kerül szóba, amíg a költségvetési egyenleg hiánya ismét 3 százalék alá nem süllyed.
