Hangsúlyos maradt az agglomerációs terv
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságAz első körben tervezett mintegy 1417 milliárd forint után Magyarország Helyreállítási és alkalmazkodási tervének (HET) második verziójában 631 milliárd forint szerepel fenntartható közlekedési célokra. Az Európai Bizottságnak a napokban benyújtott dokumentum – amely a járvány miatt létrehozott helyreállítási és ellenállóképességi eszköz (RRF) hazai forrásainak felhasználásáról rendelkezik – úgynevezett E komponensének költségvetése azért feleződött meg, mert a kormány egyelőre nem kíván élni az RRF mintegy 3300 milliárdos hitelkonstrukciójával, és csak a 2500 milliárdos támogatást használná fel. Mindezek miatt a közlekedési projektek listája is szűkült, és változott a hozzájuk rendelt finanszírozás.
A hét elején nyilvánosságra hozott HET alapján az E komponens alapvetően Budapestre fókuszál, hiszen a budapesti agglomeráció kötöttpályás közlekedésének fejlesztésére szánt keret (több mint 485 milliárd forint) a teljes büdzsé majdnem 77 százalékát teszi ki. Emellett a regionális közlekedési hálózatok fejlesztésére csaknem 116 milliárd (18,4 százalék), a közlekedés digitalizációjára pedig 30 milliárd (4,7 százalék) forint jut. Ezek az elemek az első körös HET-ben is szerepeltek, de nagyobb összegekkel. A budapesti agglomeráció közlekedésének fejlesztése két elemből áll, az elővárosi vasúti hálózat kapacitásainak bővítéséből (HÉV) és a versenyképes városi és elővárosi járműpark megteremtéséből. Ezekre most 253 és 232,2 milliárd forintot szánnak a kezdeti 351,2, illetve 354,3 milliárd forint helyett. A célok változatlanok: 61 kilométer elővárosi HÉV-vonal korszerűsítése és kapacitásának bővítése, valamint 59 elővárosi vasúti jármű beszerzése. Ennek legnagyobb szelete a HÉV járműparkjának cseréje, ami a járművek negyven év feletti átlagéletkora és a minden tekintetben korszerűtlen technika miatt is sürgős.
A regionális közlekedési hálózatok fejlesztése egyfelől a vasúthálózati szűk keresztmetszet kiváltását foglalja magában a TEN-T korridoron (20,1 milliárd), másfelől a zéró emissziós buszközlekedést támogatja (52,7 milliárd), de tartalmazza a kerékpáros-infrastruktúra javítását is 43 milliárd forintból. A borítékból 2026-ra az EuroVelo szabványoknak megfelelő kerékpáros-úthálózatot hoznának létre a megyeszékhelyek, a nagyvárosok és a főbb turistaattrakciók között 260 kilométer hosszan. A klímabarát buszközlekedés lényegében a Zöld busz program megvalósítása, amely a tervek szerint 47 településen 4,5 millió lakost érint. A beruházásban a 2030-ig RRF-forrásból 300 régi, fosszilis üzemanyagot használó járművet cserélnének le elektromosra, és ugyanannyi töltőpont épülne meg 2022–2025 között.
A károsanyagkibocsátás-mentes buszközlekedést is nagyobb, 79 milliárdos forrásigénnyel tervezte április közepén az első HET. Ebben az egységes országos tarifa- és utastájékoztatási rendszerre 3,5 milliárdot különítettek el, ez azonban nem kapott helyet a módosított elképzelések között, ahogyan például a regionális vasúti közlekedés eszközparkjának fejlesztése vagy a vízi szállítás szűk keresztmetszeteinek bővítése sem. A helyreállítási alapban biztosított hitel 2023 végéig bármikor igényelhető, részletekben is.
