Hatalmas építkezések jöhetnek 2022-ben

Csaknem 6000 milliárd forint felhalmozási jellegű kiadást tervezett be a kabinet a jövő évi büdzsébe a héten benyújtott törvényjavaslat szerint. Míg a korábbi években mind a hazai, mind az uniós forrásból tervezett beruházások értéke rendre 2000-2000 milliárd forint körül alakult, jövőre már mintegy másfélszeresét költheti el fejlesztési célokra a kormány.

Ezúttal is a közlekedés részesül a legtöbb támogatásban, vasúti és közúti beruházásokra hazai, IKOP-, IKOP plusz- és CEF-forrásokból összesen 815 milliárd forint lett elkülönítve, de a Ginop és Ginop plusz pályázatoknak köszönhetően közvetlen gazdaságfejlesztési feladatokra is jut 619 milliárd forint.

Az állam egyre aktívabban támogatja a lakásépítkezéseket, jövőre már 358 milliárd forint jut erre a költségvetésből. A nemzeti oltóanyaggyár is megépülhet, amelyre 20,4 milliárd forint lett betervezve a 2022-es büdzsében.

Bár hazai forrásból mintegy 3150 milliárd forint fejlesztési kiadással számol jövőre a kormány, ám ennek jelentős részét tételesen nem részletezi a költségvetés,

például az egyéb felhalmozási kiadások címszó alatt 867 milliárd forint, egyéb állami vagyonnal kapcsolatos beruházásoknál pedig 123,3 milliárd forint szerepel. Újdonság viszont, hogy a beruházási alap jelentősen felduzzadt, 550 milliárd forintot vélhetően számos magasépítési beruházás finanszírozására különített el a kabinet. Jövőre is támogatja viszont a nagyvállalatok kapacitásnövelő fejlesztéseit, erre a célra 25 milliárd lett betervezve.

Ahogy a Paksi Atomerőmű bővítésének előkészítése is folytatódik, amely 2022-ben már 270 milliárd forinttal terheli meg a költségvetést. A Modern városok programra 50 milliárdot, a Magyar falu programra a korábbi éveknél kevesebbet, ezúttal 43 milliárdot szán a kormány,

bár az elmúlt évek tapasztalatai alapján ezek korántsem végleges számok, várhatóan az év közbeni átcsoportosításokkal további támogatásban részesülhetnek a hazai önkormányzatok.

Ugyanakkor az előző hétéves keretköltségvetés és az új ciklus összecsúszásával egyre több fejlesztést indíthatnak el uniós forrásból az önkormányzatok, TOP és TOP plusz pályázatokból már 400 milliárd forintra pályázhatnak a települések. Bár hazai forrásból az Egészséges Budapest programra 13,2 milliárdot, közvetlenül fővárosi fejlesztésekre pedig 14,2 milliárdot különített el a kormány, az Európai Helyreállítási Alap jövő évre betervezett 450 milliárd forintos összegéből számos budapesti beruházás kezdődhet meg. Tervek szerint ugyanis 2022-ben indul a Dél-budai Centrumkórház építése, de a HÉV-vonalak fejlesztése mellett a fővárosi egyetemi nagyberuházások szintén a koronavírus-járvány gazdasági kárainak enyhítésére létrehozott alapból valósulnának meg.